Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - B. Révész László: Változások sodrásában - Tárgyilagosságra törekvő visszaemlékezés a csodálatos '89-re
hány történész: Berend T. Iván, Szamuely László, Molnár Miklós, Rainer M. János, Standiensky Éva, Szakács Sándor. Az archív felvételeken a fellelhető ismert képsorok mellett szerepelt Kádár Jánoson és Marosán Györgyön kívül mintegy „újdonságként” Bibó István és Fazekas György. Ugyancsak részletesebben idéztünk a korabeli, de be nem mutatott propagandafilmből, kiegészítve Nagy Imrének az utolsó szó jogán elmondott szavaival. Talán itt hangzottak el először az azóta már sokszor idézett mondatok: „elmaradt a bizonyítási eljárás”... „sorsomat a nemzet kezébe teszem le”... „bízom abban, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a munkásosztály felment majd a súlyos vádak alól”... „eljön az idő, amikor igazságot lehet szolgáltatni. Súlyos bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek!” A Magiszter sorozatába került bele egy frissen készült megrázó dokumentumfilm is, amely az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz eseményeit, és az áldozatok hozzátartozóinak a sorsát mutatja be. (Schiffer Pál filmje, címe Engesztelő 1956-1989) A sorozat egészének a célja az volt, hogy történelmünknek sokáig tiltott és titkolt fejezetét a legsokoldalúbban mutassuk be, és ezzel segítsük az egészséges nemzettudat kialakulását. A visszhang, különösen azoknak a körében, akiket ma „véleményformáló értelmiségnek” neveznek, nagyon élénk és kedvező volt. A televízió saját videó-kiadója, a Televideo felkérésére 1991-ben ebből a 720 perces filmfolyamból készítettünk egy 90 perces sűrítményt, amelyet tudomásunk szerint hosszú ideig sok iskolában használtak oktatási anyagként közelmúltunk történetének bemutatására. Közben tovább gyorsultak az események. Bíró Zoltán lemondott az MDF elnökségéről, Antall József lett az új elnök, az MDF mozgalomból párttá változott. A „nagy nyitás” után ismét korlátozzák a turistaellátmányt (4 évre 300 dollár!). Németh Miklós miniszterelnök bejelenti a horribilis (20 milliárd dolláros!) állam- adósságot. Éles kampány folyik az SZDSZ-MDF vitájával a népszavazást megelőzően, végül is győz a „4 igen”, melynek egyetlen célja (így a mából visszanézve) csak a népszerű Pozsgay Imre köztársasági elnökké való megválasztásának megakadályozása volt, mert a másik három kérdésben már ugyancsak az „igenek mellett” döntött az országgyűlés. Közben a televízió is igyekszik felvenni a változások ritmusát. Azon kívül, hogy egyre körültekintőbbek, frissebbek az aktuális műsorok, a filmvásárlásokkal is igyekeznek behozni a lemaradást. így kerül bemutatásra Kosa Ferenc terjedelmes filmje Béres Józsefről, találmányáról, kálváriájáról (Az utolsó szó jogán), Zsombolyai János Halálraítéltek c. alkotása (Mécs Imre, Dobrossy Lajos, Fónay Jenő), egy portréfilm Kéthly Annáról, a „legférfiasabb magyar politikusasszonyról”, Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza két filmje, a filmszemlén díjazott Recsk, és a Faludy Györgyről készített portréfilm. „Aki nekiszaladt a demokráciának” címmel készített filmet Szobolits Béla az öngyilkos tiszakécskei tanácselnökről. Dicséretes, hogy ilyen hamar megvásárolták és műsorra tűzték. (Az esemény januárban volt.) Szerkesztőségünk gondozott egy kisebb dokumentumfilm-sorozatot is. Pár évvel ezelőtt Schiffer Pál rendező és Havas Gábor szociológus készített Kovbojok címmel egy kétrészes filmet új vállalkozásba fogó fiatalemberekről. Velünk kopro178