Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - B. Révész László: Változások sodrásában - Tárgyilagosságra törekvő visszaemlékezés a csodálatos '89-re

visszavonja nyilatkozatát. A nyomatékos kérésnek eleget kellett tennünk, pedig a kiegyensúlyozottság miatt nagyon hiányzott az anyagból, mert ő beszélt pont arról, hogy kisgazdaként mennyire rettegtek Rajktól, amikor ő jött pártközi egyeztetésre. Rajk rendkívül kemény tárgyaló volt, és belügyminiszterként hozott egyéb intézkedései is (például az egyesületek betiltása) a kommunista párt hegemóniáját erősítették, a proletárdiktatúrát készítették elő.

A film tehát így, Barcs Sándor nyilatkozata nélkül ment adásba. Annyit még megtehettünk, hogy a felkonferáló szövegben jeleztük, hogy B. S. visszavonta nyilatkozatát.

Ezen kívül archiváltunk egy teljes kópiát is, „zárolt anyag” jelzéssel. (Remélhetőleg az anyag megvan még!!!)

A Rajk-film március 6-án, hétfőn este 20 órakor került adásba az egyes programon. (Ne feledjük, hogy ekkor még más televízió nem volt Magyarországon, csak a Magyar Televízió 1. és 2. programja!)

A Rajk-filmnek lett még két „hozadéka”. „Életem egy folytatásos rémregény” címmel külön portréműsort készítettünk Baxant Olgáról, akinek, mint a nép közt élő „kisrendőrnek” rendszeresen jelentenie kellett Rajknak, a belügyminiszternek az uralkodó hangulatokról, figyelemre méltó jelenségekről. Az egyik mellékperben Baxant Olgát életfogytiglani börtönre ítélték, egy bizonyítékok nélküli perben, mint Rajk rezidensét, kvázi árulásának folytatóját. Az ítélet előtt hat hétig volt az And- rássy út 60. egyik nedves, szűk pince-zárkájában. (Az Andrássy út 60. akkor az Államvédelmi Hatóság központja volt.) Ez az épület 1988-89 fordulóján is eléggé hozzáférhetetlen volt, bár csak egy külkereskedelmi vállalat székelt itt ekkor, de végül is sikerült bejutnunk, és Baxant Olgával lejutottunk a pincébe is (ahol ekkor a vállalat irattára volt). Szemtanúnk szerint itt egy többemeletes, nedves pincelabirintus volt, szűk, egyszemélyes zárkákkal. És a lejárat fordulójában a savas kád, amelyben akár nyom nélkül lehetett megsemmisíteni embereket. Ez a labirintus eltűnt, valószínűleg 1956 után részben eltömedékelték, részben lebontották a közfalakat. így is megmaradt két szint a pincében. (Ma itt működik a Terror Háza múzeum!)

A másik „hozadék”: portrébeszélgetés Schöpflin Gyulával. Az angliai forgatás során adódott lehetőség a Schöpflin házaspár otthonában egy alaposabb beszélgetés rögzítésére. A beszélgetés idején 79 éves Schöpflin Gyula író, műfordító, diplomata, mint már említettük, a Rajk-per miatt választotta az emigrációt. Az izgalmas életútját bemutató portréfilm címe Szélkiáltó lett, mint ahogy 1983-as visszaemlékezéseinek kötete is ezt a címet viselte. S. Gy., sok más emigráns társához hasonlóan megfogadta, hogy amíg szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon, addig nem is látogat haza. Végül is ez a nem várt fordulat is bekövetkezett, így a szovjet katonák távozása után a portrébeszélgetés is adásba kerülhetett.

Talán megállja a hasonlat a helyét, hogy közben, 1989 elején a mélyben hallható morajlás dübörgéssé változott, a történelem sokkoló fordulataival szembesültünk.

Január 30-án a Magyar Rádió 168 óra c. műsorában Pozsgay Imre, az MSZMP Történelmi Munkabizottságának vezetője bejelentette, hogy szerintük 1956 októberében népfelkelés volt.

170