Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - B. Révész László: Változások sodrásában - Tárgyilagosságra törekvő visszaemlékezés a csodálatos '89-re

Megtörtént a tabudöntés: a fennálló hatalom megváltoztathatatlannak hitt dogmája foszlott szét egy csapásra. (Nem ellenforradalom, nem „októberi sajnálatos események”, hanem népfelkelés!)

A tömegtájékoztatás többi része is azonnal lecsapott a szenzációszámba menő bejelentésre.

Grósz Károly az MSZMP főtitkáraként a svájci Davosban tartózkodott a Világ- gazdasági Fórumon (talán nem véletlen a bejelentés időzítése ekkorra!) és a Hét c. műsor faggatózására csak kitérő válaszokat tudott adni.

Az MSZMP politikáját és taktikáját is a lassú „puhulás”, és a fokozatos visszavonulás jellemzi ekkor. Februárban a Központi Bizottság is tudomásul veszi a pluralizmus kiterjesztését, azt, hogy ezentúl versenyhelyzetből kell politizálnia, azt, hogy létrejött a többpártrendszer. Meg kell őrizni azonban az átmenet békés jellegét.

Újabb sokkoló hír: február elsején öngyilkos lett saját szolgálati fegyverével Mikó István tiszakécskei tanácselnök.

Február végén Stadinger István, az országgyűlés elnöke átveszi a bős-nagymarosi vízlépcső ellen tiltakozó szervezetek által gyűjtött több mint százezer aláírást tartalmazó íveket. (Két nap múlva Stadinger István „jöjjenek a fiatalok!” indokolással lemondott funkciójáról. Néhány nap múlva országgyűlési mandátumáról mondott le Apró Antal, a Kádár-korszak politikájának egyik emblematikus alakja.)

Ezek a hírek már nem suttogó propagandával terjednek, hanem ott szerepelnek a hivatalos híradásokban is.

Mindenesetre Pozsgay Imre bejelentése adta meg az utolsó lökést ahhoz a bennünk már érlelődő elhatározásról, hogy 1956-ról, az előzményekről és a felkelésről, a leverésről és a megtorlásról egy hosszabb dokumentum-sorozatot készítsünk. Az előkészületeket, a kutatást és a szakértők, munkatársak „toborzását” megkezdtük, kialakult az adások tematikája, majd nyáron a betétek forgatása következett, azután az összekötő stúdiófelvételek, és a sorozat 1989 őszén került adásba a Tévé-Magiszter keretében.

Talán itt adhatunk egy rövid áttekintést a Magyar Televízió állapotáról, műsorairól 1989-ben. Konkurenciája nem lévén, az MTV i-es, egész napos programja és az MTV 2 délutántól műsorzárásig tartó adása összességében elég színes, változatos néznivalót kínált a tájékoztatás, a művelődés, a szórakoztatás és fikciós filmek területén is.

Most egy esetleg unalmasnak tűnő felsorolás következik műsorcímekkel, amely az idősebbeknek esetleg több mindent mond, mint a fiatal olvasónak (részletes ismertetésükre itt nincs hely és mód). Mindenesetre ezeknek a műsoroknak a zöme általában már hagyományokkal rendelkező adás, tehát a néző is tudja, hogy mit várhat tőlük. Persze vannak újítások, „új találmányok” is.

A tájékoztatás fő pillére a Híradó és A HÉT, ebben a periódusban Aczél Endre főszerkesztő irányításával, az eddigieknél frissebb hangvétellel, elmenve az adott, egypártrendszer uralta tájékoztatás határaiig. Belpolitikai, közéleti műsornak tekinthető az Ablak és a Budapest körzeti adás. Természetesen belpolitikai műsorok az ekkor már rendszeres parlamenti élő közvetítések napközben, illetve az esti ösz- szefoglalók.

171