Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Kahler Frigyes: Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
Az ügy ilyen felülvizsgálata lehetőséget nyújtott annak tényszerű kimutatására, hogy a Nagy Imre-perben az ítélet nem elkövetett bűncselekmények, hanem eltérő politikai érdekek miatt megtorlásul született. Mindez megteremtette a jogalapot a többi az első semmisségi törvényhez. Az MSZMP KB 1989. június 23-24-én tartott KB-ülésén még visszatért a temetésre. Grósz Károly beszámolójában kijelentette:58 „Itt szeretnék megállani egy pillanatra. Nagy Imre temetése - ez a régi adósság - az esemény jellegéhez méltó kegyelettel, fegyelmezett módon zajlott. Köszönet érte mindazoknak, akik ezt - független politikai meggyőződésüktől - a nemzeti megbékélés jegyében és érdekében segítettek lebonyolítani.” Majd kijelentette: „Mi elismerjük az emberi jogot - a temetéssel ezt nyilvánosan is demonstráltuk hogy a tőlünk eltérő politikai elveket vallók is gyászolhassák halottaikat. De mi is elvárjuk, hogy eközben ne érje semmiféle kegyeletsértés a hozzánk közeli áldozatok emlékét.” Az 1989. szeptember i-i KB-ülésen Grósz Károly ismertette a Nagy Imrével kapcsolatosan összegyűjtött iratokat - közöttük azokat is, amelyeket Rajnai Sándor Nagy Imre egykori letartóztatója és a Nagy lmre-ügy vizsgálója hozott Moszkvából.59 A másolatban elfekvő iratok szerint Nagy Imre a szovjet politikai rendőrség keretei között részben katonai szolgálatot teljesített, részben ügynökként tevékenykedett. Az iratismertetés után kijelentette: „Meggyőződésem, hogy Nagy Imre életútjának megítélésében a döntő nem az, amit most megtudtunk... Az MSZMP számára Nagy Imre mint a szovjet vezetés által inspirált 1953-as reformprogram kidolgozója, az 56-os párt- és állami vezető munkássága a fontos. Tevékenységéből azt tekintjük értéknek, amit a demokratikus szocializmusért és a szocialista Magyarországért tett.” Nem feladatunk most itt, hogy értékeljük a szóban forgó szovjet iratanyagot. Ezt már csak azért sem tehetjük meg, mert nem eredeti iratokról van szó, hanem másolatokról és így nem áll módunkban állást foglalni az eredeti iratok valódiságáról, esetlegesen hamis vagy manipulált voltáról. Azt azonban tisztáznunk kell, hogy - szemben a Grósz Károly által megfogalmazottakkal - mi ma, hogy tekintünk Nagy Imrére? Álláspontunkat M. Kiss Sándor fogalmazta meg: „Nagy Imre olyan politikus volt, aki a kritikus pillanatban, amikor választania kellett népe és meggyőződése között, népét választotta, és halála árán hű maradt döntéséhez. ’’ Ezért ő az egyetlen kommunista politikus, akinek helye van a nemzeti panteonban. VISSZA A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYHEZ A Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter által már korábban jelzett megoldás, amelynek jogi részleteit Földvári professzor és Dörnbach Alajos dolgozott ki, tehát törvénnyel ártatlannak tekintette a megtorlás áldozatait. Ez azt is jelentette, hogy az 1944-1956 közötti időszakban jogellenes elítélések ügyeinek orvoslására nem egy egységes semmisségi törvényt hoz az országgyűlés, hanem az 1956-os megtorlás áldozatairól szóló jogszabályt sürgősséggel még az október 23-i évfordulót megelőzően fogadják el. 127
