Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Kahler Frigyes: Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
valójában a széteső elme mögött vergődő lelkiismeret-furdalás megnyilvánulása volt. Amikor M. Kiss Sándorral először elemeztük a sok helyen érthetetlen szöveget,27 úgy értékeltük, hogy Kádár Szovjetunió-beli tartózkodását fogságnak élte meg és szabadulásának az volt „az ára” - erre írásban vállalt kötelezettséget - lemondatja a Nagy lmre-kormányt, s ezért életével vállalt garanciát. Fenntartva a leírtakat, most, újabb 16 év után Kádár kusza mondataiban felsejlik egy sajátos hárítás is, hiszen - egyéb forrásokból jól ismert -, Kádár volt az, aki ragaszkodott Nagy Imre halálos ítéletéhez, amelyet a PB-vel megszavaztatott, és inkább elnapoltatta az olasz választások miatt a tárgyalást, mint sem a halálnál enyhébb ítélet szülessen a Nagy Imre- perben.28 Ennek fényében Kádár lelkiismeret-furdalása roppant súlyos lehetett, s talán éppen ezért menekült a moszkvai fenyegetés - a „tőmondat” mögé, mert nem mert szembenézni gyilkos tettével. Nagy Imre és mártírtársainak temetési előkészületei megállíthatatlanok voltak, így nem lehetett elkerülni a Nagy lmre-per kérdését a KB előtt sem. A Nagy lmre-ügyre és a rehabilitáció kérdésére a következő fejezetben visszatérünk. Most csak annyit -1989. május 29-ét írtuk -, a KB ülésén felszólaló Szabó István29 már így fogalmazott:30 „A másik nagy dolog, amit a Berend T. Iván nagyon finoman fogalmazott, én nem tudok ilyen szépen fogalmazni: ha elfogadjuk - márpedig elfogadjuk hogy Nagy Imre és társai politikai gyilkosság áldozatai lettek, márpedig elfogadtuk, hogy 1956 népfelkelés volt, 1956 forradalom volt, akkor választ kell adni egyértelműen arra, hogy mi volt a 33 év, és ennek a pártnak kell erre választ adni.”(Kiemelések tőlem. K. F.) A kocka tehát el volt vetve. Mindaz, ami ezután történt már túl volt a Rubiconon. Romsics Ignác találóan fogalmazta meg, hogy 1989. június 16-án - az újratemetés napján - az MSZP „pszichológiailag... roppant össze”.31 A kilépett párttagok száma szeptemberre elérte a 120 ezret. II. A REHABILITÁCIÓK jOGTECHNIKÁI - EGYÉNI FELÜLBÍRÁLAT, VAGY TÖRVÉNYI (EX LEGE) SEMMISSÉG? Nincs olyan jogrendszer a civilizált világban, amely ne tartalmazna rendelkezést jogerős bírói ítéletekkel eldöntött kérdések felülbírálatára. Ilyen rendelkezések feltalálhatok kommunista diktatúrák büntető eljárásjogi kódexeiben is, így a magyar büntető perrendtartásban is. Az 1951-ben elfogadott büntető perrendtartás (Bp)32 illetve az azt módosító törvények33 a jogerősen elbírált ügyek felülbírálatára két jogeszközt ismert. A perújítást és a törvényességi óvást. Az 1989-ben hatályban volt újabb eljárásjogi törvény (Be)34 mind a két rendkívüli jogorvoslatot fenntartotta. Perújítást akkor engedélyezett a törvény,35 ha az ügyben hamis bizonyítékra alapoztak ítéletet, ha a hatóságok hivatali kötelességüket megszegve jártak el, ha az ügyben több ítélet született, ha az ügyben olyan új bizonyíték merült fel, amelyet eddig nem bíráltak el. 120
