Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Kahler Frigyes: Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

A koncepciós perekről, azok szerkezetéről és tulajdonságairól másutt bővebben értekeztünk.7 Itt csak annyit: az »ellenforradalom dogma« igazolásához fel kellett mutatni olyan - soha meg nem történt - tényállásokat, amelyek a Horthy-rendszer restaurálását, az ellenforradalom brutalitását „igazolják” s ezért fegyveres beavatkozás szükségességét indokolják.

Ez tűnik ki az 1958. október 9-én Marosán Györgyhöz eljuttatott feljegyzésből:

„... az ellenforradalmi perek anyagai minden vonatkozásban alátámasztják pártunk értékelését az ellenforradalomról.”8

Hasonló célt szolgált a jogi minősítés alkalmazása, amikor is, az államellenes bűn- cselekményben elmarasztalt személyeket valamilyen köztörvényes minősítésű bűn- cselekményben is bűnösnek mondták ki.

A változó külső és belső körülmények a 70-es 80-as évek fordulóján már lehetővé tették - igen szűk körben - ellenzéki hangok megjelenését.

Kádár János tudott az ellenzéki értelmiségiekről. 1985 őszén Mihail Gorbacsov- val - a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) új főtitkárának - kifejtette: „Országunkban létezik ellenzék: néhány társadalomtudós, szociológus, az értelmiség képviselői, írók. Nincsenek sokan. Szerveződő csoportoknak is lehet őket nevezni abban az értelemben, hogy 50-60 ember időnként találkozik. A nyugatiak megkeresik, támogatják őket... Felmerül a kérdés, mit tegyünk velük. Adminisztratív intézkedéseket csak végső esetben foganatosíthatunk velük szemben, mivel nem kívánunk ingyen reklámot csinálni ezeknek az embereknek. Időnként ellenőrizzük az ellenzéki elemeket, elkobozzuk sokszorosítógépeiket, de ha kell, tudunk gorombábbak is lenni.”9

1985. június 14-16-án Monoron tartott ellenzéki tanácskozás, valamint az 1987. szeptember 27-én Lakitelken - Lezsák Sándor telkén - összehívott, a nép-nemzeti gondolat jegyében politizálok tanácskozása, amely a Magyar Demokrata Fórum (MDF) megalakítását eredményezte.

A másik nagy ellenzéki szerveződés a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 1988. március 17-én a Beszélő-körből megalakult Szabad Kezdeményezések Hálózata néven alakult meg.10

1988. március 30-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalom- tudományi (Bibó István) Szakkollégiumában 39 alapító taggal létrejött a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől független (KISZ) - elsősorban az egyetemi ifjúságra támaszkodó szervezet, a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ).

Míg az MSZMP-n belül a reformszárny és az ortodox kommunisták küzdelme folyt - ennek során - a reformerek legfajsúlyosabb személyiségeit kizárják az MSZMP-ből11

Egyre erősödött az 1956-os forradalom értékelésének megváltoztatására irányuló igény, s a forradalom megtorlása során kivégzettek, így Nagy Imre és mártír társainak tisztességes eltemetésére való követelés.

1988 tavaszán odáig érett a helyzet, hogy megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság12 (T1B). Az alakuló ülést Hegedűs B. András Gerlószeg utcai lakásán tartották.

Alapító tagjai Nagy Erzsébet - 1992-ig elnök Hegedűs B. András, Göncz Árpád, Vásárhelyi Miklós és Regéczy-Nagy László.

116