Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Kahler Frigyes: Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
A jogi ügyeket dr. Dörnbach Alajos ügyvéd vitte. A T1B három szekciót szervezett: a történelmi, a kegyeleti és a jogi szekciót. A T1B1989. június 8-án nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol a nemzetközi közvélemény tudomására hozta céljait. E szerint a társadalom széles körű támogatásával elő kívánják mozdítani a magyar sztálinizmus 1945 utáni korszakában, de különösképpen 1945 és i960 között elkövetett „népellenes bűnök, törvénytelenségek feltárását". (Kiemelés tőlem K.F.) Célul tűzték ki továbbá az élő és meghalt áldozatok erkölcsi, politikai és jogi re- habilitását, és a kivégzettek „emlékének megtisztítását” és méltó nyughely biztosítását, valamint közös emlékmű állítását. A T1B nevében és programjában megjelenik tehát - ha részleteiben nem is fejtették ki - az igazságtétel egyik oldala a sértettek részére történő igazságszolgáltatás, ugyanakkor nincs utalás a főbenjáró bűnök elkövetőinek törvényes felelősségre vonására, csupán arra, hogy a törvénytelenségeket fel kell tárni és valós a történelmet kell a társadalom tudomására hozni. AZ IGAZSÁGTÉTEL MAGVETÉSE - ERKÖLCSI ÉS JOGI VONATKOZÁSBAN, DE HOGYAN... ? Az igazságtétel fókuszában - érthető módon - először a sérelmet szenvedett milliók erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja került, de nem nehéz belátni, hogy ez csupán az igazságtétel egyik oldala még akkor is, ha a jogi rehabilitáción túl bizonyos anyagi jóvátétel is társul hozzá. Az igazságtételen - nem csak e sorok írójának álláspontja szerint - olyan folyamat értendő, amelynek során a kiépülő alkotmányos jogállam egyfelől választ keres az elmúlt közel fél évszázad diktatúráinak injúriáira - s orvosolja azokat -, másrészt megszünteti a diktatúra elnyomó struktúráját és diszkriminatív rendszerét. Mindebből következik, hogy az igazságtétel egyrészt a sérelmet szenvedettek erkölcsi, jogi és - az ország teherbíró képességéhez képest megengedhető - anyagi sérelmeinek orvoslását, másrészt a bűnök még élő elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását, harmadrészt a bolsevik típusú diktatúra hatalomra jutásának és regnálásának történeti feltárását, elméleti bírálatát jelenti. Gyakorlatban ehhez kapcsolódik a diktatúra intézményrendszerének teljes lebontása, s egyidejűleg a jogállami intézmények helyreállítása. Magyarországon mindez nem egy forradalom útján, hanem tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt, amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek az eltávolításához 20 év kellett, s amelynek a végére a 2012. évi alaptörvény tett pontot. Bár a T1B programjában az 1945 utáni időszak népellenes bűneinek és törvénytelenségeinek feltárása szerepel, elsősorban azonban az 1%6-os megtorlás áldozatainak igazságszolgáltatása állt előtérben. Ez a TIB-et alapítók, majd a később csatlakozó tagjainak névsorát tekintve magától értetődőnek tekinthető. Később - látni fogjuk - az igazságszolgáltatás módja - ti. hogy csak a Nagy Imre-per kerüljön törvényességi óvással egyéni felülbírálatra, s az összes többi megtorlási ügy egy törvénnyel - ex lege - kerüljön megsemmisítésre, rejtetten a forradalom kisajátítását és a forradalmi nép kirekesztését is jelentette. 117
