Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1-3. szám - Kahler Frigyes: Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
KAHLER FRIGYES Az igazságtétel igényének megjelenése, az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény 1. A DIKTATÚRA ALKONYÁN A folyamatot, amely Magyarországon a Kádár János nevével fémjelzett rendszer bukásához vezetett, a köznyelvben rendszerváltoztatásnak (rendszerváltásnak, rendszerváltozásnak) említ a közbeszéd. A jogász számára sokkal inkább a pártállami diktatúra felszámolása és a polgári demokrácia/jogállam kialakítása fedi a folyamatok rendszerét. A jaltai világrendben a szovjet érdekszférába sorolt és ezért a Szovjetunió államrendjére kényszerülő Magyarországon a jaltai képlet érvényének megszűnése után a belső erőviszonyokat tükrözve indult el az a folyamat, amely a jogállami lét, a polgári demokrácia elérését volt hivatva elérni. Kádári diktatúra összeomlásának okai1 - gazdaság komplex válsága, a Szovjetunió meggyengülése, az alternatív politikai elit kialakulása, és az MSZMP-n belüli generációs és ideológiai harc - a ’8o-as évek második felére visszafordíthatatlanná váltak. Kádár rendszerének Magyarországra kényszerítése 1956. novemberében nélkülözte a legitimitás legcsekélyebb mértékét is. A szovjet fegyverekkel és a karhatalom (pufajkások) fegyvereinek erejével + vér- befojtott forradalom »legitimálta« a hatalmat. Ezt azzal »kanonizálta« a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Központi Bizottsága (IKB), hogy a december 2-3. napján megtartott ülésen kihirdette a rendszer fennállásáig érvényesnek tekintett dogmát arról, miszerint az 1956. októberi mozgalom kezdettől fogva ellenforradalom volt.2 Arra már korábban rámutattunk M. Kiss Sándorral, hogy az »ellenforradalom« dogma kanonizálását a moszkvai politbüro már korábban jóváhagyta.3 S tegyük hozzá: igényelte. A november 4. utáni sortüzek terrorja után a kizárólagos hatalmat megszerző Kádár elindította a magyar történelem legnagyobb politikai megtorlását,4 A bírói ítéleteket nem független bíróságok5 mondták ki. Az érdemi határozatokat a politikai döntéshozók hozták meg. Nem csak olyan jelentős személy esetében, mint Magyar- ország legitim miniszterelnöke ügyében, hanem a megyékben a népbíróságok - valamint a megyei bíróságok - előtt folyamatba tett ügyekben is.6 A forradalom megtorlása során tovább folytatódott a koncepciós perek gyakorlata. 115
