Életünk, 2014 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 1-3. szám - Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről

áldozatának elégtételt, mégpedig ez utóbbi értelmezés szerint. Sőt, Németh kormányfő ígéretet tett a független szervezeteknek arra, hogy vitás kérdések esetén olyan előterjesztés kerül majd a kormány elé, amely mindkét álláspontot tükrözi.111

Szeptember 21-22-én kétnapos ülést tartott a kormány, amelyik felkérte Kulcsárt, hogy az ’56-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvény- javaslatot terjessze be az országgyűlés szeptemberi ülésszakára. Október lett belőle. A kormányszóvivő pedig arról is szólt, hogy a legfőbb ügyészi jelentés szerint tizenhat nagy, egykori büntetőperben folyt, és közülük még nyolcban folyik felülvizsgálat az LfÜ-n, köztük a volt egyházi vezetők büntetőpereiben is. Tájékoztatás hangzott el arról a készülő törvényerejű rendeletről is, ami az 1945-1953 között internáltak és kitelepítettek, illetve az ’56-os népfelkelés nyomán elítélt és még élő személyek jelképes anyagi kártalanítására terjed ki. „Az 1956-os népfelkelés” 22 000 elítéltje112 mellett annak idején 12 900 személyt sújtott az alaptalan közbiztonsági őrizetbe vétel.“3 A törvényt, mert sokat tett ’56 áldozataiért, Borics államtitkár terjeszthette végül elő október 20-án.114

Érdekes nyilatkozatot közölt szeptember végén a Magyar Nemzet Dornbachtól, a T1B jogi szakértőjétől. Ismertté vált belőle, hogy egy hónapja lehetőség nyílt az egykori elítéltek vagy hozzátartozójuk részére, hogy megtekinthessék a periratokat. Dörnbach elmondta azt is, hogy a „T1B vezetése egyet kell értsen a kormány ama álláspontjával, hogy az 1956 utáni megtorlási korszak perei közül egyedül Nagy Imre és társai ügyében történjék meg az egyedi felülbírálás, mert az ennek során hozott legfelsőbb bírósági döntés alapján egy generális törvénnyel az összes többi ügyben is megsemmisíthető az ítélet. A törvényi megsemmisítés jogi következménye pedig teljes egészében azonos és egyenértékű az egyéni felülvizsgálattal. Minden érintettet - már csak az időtakarékosságra való tekintettel is - arra kérünk: ebbe a megoldásba nyugodjon bele.” A T1B jogi szakértőjének állásfoglalása azt jelentette, hogy az ún. ‘56-osok legkiemelkedőbb szervezete támogatja a kormányt, ami így „a függetle- nek”-től is szabad utat kapott tervei megvalósításához, akik a Földvári-Kulcsár-kettős megoldását, a tervezett törvény „ártatlanságára hivatkozását szorgalmazták. „Követelésünk az is - szögezte le Dörnbach -, hogy az ítéletet hozó bíróság az érdekelt vagy hozzátartozója kérelmére igazolást adjon ki arról, hogy az elítéltetés a törvény hatálya alá esik, és a rendelet ártatlanság okából a bírói ítéletet megsemmisítette.” Hosszasan elemezte a riportalany a lincselésekkel kapcsolatos nézetét is. Leszögezte, hogy a T1B általánosságban a „forradalom mártírjairól” beszél, mert annak tekinti azt a járókelőt is, akit se szó, se beszéd, az utca egyik vagy másik oldaláról puffantottak le.“5

A nyilatkozat lényege abban summázható, hogy a Nagy és társai ügyének újratárgyalásakor, az LfB-én, a „félnapos »pozitív koncepciós per«” végén kimondatott: bűncselekmény hiányában mentették fel a vádak alól a 31 évvel korábban elítélt politikai személyiségeket. S ezzel összefüggésben vagy tízezer más büntetőper is végre a helyére kerülhet.

így köszöntött ránk október, örömet hozva egyes korábban meghurcoltaknak,“6 és a parlament október 20-án megtárgyalta”7 a (minimális jogászbizottsági közreműködéssel és történészi közreműködés nélkül) beterjesztett első semmisségi törvényt, amit 278 támogató, 4 ellenző szavazattal és 28 tartózkodással elfogadtak a

108