Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Pelle János: A humorista

citálták erkölcstelenség vádjával, különös tekintettel a Vénusz Vulgivaga című, hosszabb, verbális kéjelgésére. Elég, ha itt csak a Nászi hírre című, rövidebb versét idézem: Mellére majd másnak tapad a melle, / Más marja csókjaival ezt a testet - Mit én csak égő, dőre képzeletben, / Káprázva majd más látja szűz-meztelen, Amint pokoli kéj hevébe reszket! Megrontó láz fölkorbácsolta vérem, / Egy pillanatban - úgy hiszem - megérzi A kéjek kéjét, mit a boldog érez, / Ha benne megtér az üdv kútfejéhez: Széles e földön mindmegannyi férfi... Szilágyi Géza hosszú élete során nemcsak a romlott szexualitás poétája volt, hanem a húszas évektől kezdve a cionizmus dicséretét is zengte. Szekértolójává vált annak a mélységesen reakciós ideológiának, mely a zsidóság világuralmi törekvéseit fejezi ki, támogatja Izrael agresszióját az arab népek ellen, és az amerikai imperia­lizmust szolgálja. Már Szó és könny című, 1928-ban megjelent kötetében szerepelt egy Izrael című vers, majd ez a téma uralkodóvá vált a költészetében. 1943-ban szü­letett Prológust vagy epilógust? című versében világosan leírja, hogy a zsidók népet alkotnak, és a megpróbáltatások után egy új hazában újjá kell születniük: Nektek sok ezredév csak pillanat / Milljó vihar csak percnyi villanás volt Százszor ítélt halálra titeket / Hóhér végzet, de bárdja mégsem ölt meg. Ti sose végzők, örök újrakezdők, / Mély múltatok csak kezdet kapuja, Kapu, mely tágasabb jövőre tárul. S jövőtök hasonló lesz, mint múltatok, / Ha hős-kemény lesz mártír akaratok. Nem írhatok rólatok epilógust, / Még csak prológust, még mindig prológust! Szilágyi Gézáról kevesen tudják, hogy az 1910-es évek közepétől kezdve parla­menti gyorsíróként kereste kenyerét. Munkájáról így írt „mindent megértő felesé­gének”, Hermann Margitnak: „Szavaim elrekednek a robotban, / A szókínzás robotos műhelyének / Hangot elnyűvő hajszája során.” A már életében elfedett, erotomán költő a magyar országgyűlésben tett szert azokra a veszedelmes politikai kapcsola­tokra, melyeket a gyermekeire, Lillára és Dénesre is átörökített. Konkrétan arról van szó, hogy Szilágyi Géza közeli kapcsolatba került Peyer Károllyal, a munkásáruló szo­ciáldemokrata politikussal, aki 1922-ben a Bethlen-Peyer paktummal tette hírhedtté a nevét. Peyer, mint ezt Aczél elvtárs bizonyára tudja, 1956-ban bekövetkezett haláláig a kommunizmus, illetve a Magyar Népköztársaság ádáz ellensége maradt. Tabi, amikor Szilágyiékhoz költözött, nemcsak az idős, kéjsóvár poétával ismer­kedett meg, aki napjait ekkoriban már karosszékben töltötte, hanem politikai ka­landor fiával is összebarátkozott. Az 1949 szeptembere óta Münchenben élő Szilágyi Dénes reakciós cionista, a Magyar Népköztársaság ádáz ellensége, jelenleg is a C1A által fenntartott az Amerika Hangja rádióállomás történész szakértője.” 88

Next

/
Thumbnails
Contents