Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 4. szám - Czetter Ibolya: Szóval győzni, meggyőzni
identifikálásának szerves részét képezte. E stílus jellemzői: a végletekig pontosított, tökélyre vitt, már-már túlcizellált modor, pontos jelentésadás (gyakori hasonlatok, metaforák), szabályos, grammatikus mondatok, ismétléses szerkezetekkel, gondolatalakzatokkal, retorizált, fegyelmezett szövegszervezés/szövegszerkesztés. „Egy kissé tizenkilencedik századi módon fegyelmezett, teljességre törekvő és magabiztos (ezért is tűnhet néha modorosnak), egyúttal pedig huszadik századi, klasszikus modern, ill. azt meghaladó módon látja ennek a tökéletességig vitt nyelvértelmezésnek a történetiségét és a határait, valamint elkerülhetetlen szembenállását más nyelv- változatokkal, más nyelvértelmezésekkel. (...) E nyelvértelmezések hátterét a polgári életmód eszménye adja. Az autonóm személyiség, aki egyúttal harmonizál természetes közösségével (illetve törekszik erre az összhangra), nem beszélhet másképp, mint a közösség kiművelt, kifinomult közös nyelvén, mely az irodalmi hagyomány alapján is eljut az eszményi szintre.” (Tolcsvai 1999: 82.) Márai a polgári nyelvet, a sztenderdet egyetemesítette és alkalmazta a nyelv minden stílusrétegére. A regényszöveg homogenizáló stílusát a választékosság, az értéktelítettség és a régiesség tipikus együttállása hordozza. A vizsgált szövegrészletben az egyes nyelvi tartományok (hang, szó, mondat, jelentés) stilisztikai potenciálját egyaránt választékosnak minősíthetjük Ezt támasztja alá az a 70 fő (felsőoktatási képzésben résztvevő 50 fő, diplomával rendelkező értelmiségiek 20 fő) megszólításával végzett kérdőíves vizsgálat, amely többek közt arra volt kíváncsi, hogy az olvasói, befogadói stílustulajdonítás során mely stílusminták aktiválódnak, a szövegnek milyen lényegi jellemzői profilálódnak, illetőleg a nyelvi potenciál stíluslehetőségeiből melyeket aktiválja a szöveg. A hangzás stíluslehetőségeiről szólva a válaszadók közül többen megjegyezték a szöveg zenei, ritmusos, az ismétlődésekből következően már-már versszerű jellegét. Az adatközlők a szó tartományán belül a szociokulturális tényezők alapján kiemelt szavakról és kifejezésekről főleg az idő szerinti minősítést jelölték meg feltűnőnek. (A kiemelt szavak: vítőr, viaszk, vágyói, erénycsősz, gyehenna, ezeket a válaszadók többsége választékosnak, illetve régiesnek, archaikusnak minősítette). A mondat tartományán belül a legfeltűnőbbnek a kidolgozottságot, kimódoltságot, kifinomultságot, alaposságot, a retorizáltságot, az ismétlések, szinonim kifejezések gyakoriságát, az azonos felütésekkel induló mondatokat, a felsorolásokat tartották. A jelentés tartományához a legtöbben a hasonlatok költői alkalmazását, a metafori- kusságot, erős képiséget, illetve a szembetűnő emocionalitást, szenvedélyességet, romantikus telítettséget írták. A szociokulturális tényezők együttállására vonatkozó kérdésre adott válaszokból az derült ki, hogy a megkérdezettek számára a legnagyobb dilemmát a helyzet változója okozta. 57-en az informális alkategóriát jelölték meg, a fennmaradó 13 személy pedig a formálisra voksolt. Érdekes megemlíteni, hogy a szöveg egészére vonatkozó adatközlői minősítésekben is előkelő helyen szerepelt a bizalmas, közvetlen, bensőséges minősítés. Akik az informális altartományban helyezték el a szöveget, választásukat a „szereplők közti feltételezhetően közeli viszonnyal, a személyes, közvetlen hangnemmel, az intim helyzettel, a beszélgetés/tár- salgás műfajával, a közeli kapcsolattal, érzelmi érintettség”-gel indokolták. Akik pedig a formális meghatározás mellett döntöttek, a következő magyarázatot fűzték a választásukhoz: „a plátói rajongás miatt a személyesség csak bizonyos távolságtartással érvényes, túlságosan tartózkodóak, színpadias a jelenet, nem természetes, ezáltal műviek a megszólalások, nincs meg a szükséges elengedettség az intimitáshoz”. 168
