Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3. szám - Zalán Tibor: Papírváros-foszlányok
ZALÁN TIBOR Papírváros-foszlányok ET EGY LASSÚDAD REGÉNYBŐL és megint egy orosz városban bolyong az emlékezete, valahol délen, a tengerparton, a vágott arcú, sebhelyes orosz fickó hagyma- és vodkabűzt lehelve hajol fölé, melyik kell ezek közül, kérdezi, és ő nem érti először, mit akar a fickó, na, melyik lányt akarod elvinni, mert annak szólok, bizalmaskodik tovább a hatalmas termetű, magát egyetemistának mondó srác, én nem így szoktam, gyámoltalankodik, de most így szokod, kedélyeskedik az orosz, direkt nektek hoztuk ide ezeket a csajokat, és most végignéz az idegen szobán, körben ülnek a szobatársai és a barátai, Richter, Törp- papa és Máté, valamennyien a berúgás szélén lavíroznak, a lányok meg vastagon púderezett, élénkre rúzsozott szájjal ülnek velük szemben, és vihognak, mint a kamaszlányok szoktak, csakhogy ezek már egyetemisták, és rég túl vannak a tinédzser-lányok problémáin, nézi őket zavaros szemmel, és megáll a tekintete az egyiken, szőke, karcsú derekú, nagy mellű, nem túl magas lány, ő az, nyögi ki akaratlanul is oroszul, melyik, kap a szón a sebhelyes arcú, mindegy, nem akartam, te csak akard, markol bele a vállába az orosz, és neki eszébe jut, hogy ha nem választ most, akkor bárki elviheti előle a lányt, hiszen árucikként ülnek ott velük szemben, és az áruk nem szoktak visszabeszélni, válogatni a vevők között, kiválasztják őket, és szó nélkül mennek, az, az a szőke, a Jelena, mondja az orosz, jól választottál, ő a legszebb az összes közül, és amit az ágyban tud, azt nem tudja más, elhiheted nekem, és átmegy a lányos oldalra, most Jelena fülébe súg valamit, aki feláll, és átül melléje, tetszel nekem, mondja minden bevezetés nélkül, te is nekem, válaszolja tanácstalanul, nagyon, teszi hozzá a biztonság kedvéért, van üres szobád, kérdezi a lány, hát persze, válaszolja, hogyne lenne, akkor menjünk oda, mielőtt elfoglalná valaki előlünk, és feláll, kézen fogja őt, kimennek a vihorászók sorfala között, mert nyilvánvaló mindenki számára, hová és miért mennek ki a szobából, ahogy a folyosón haladnak, megcsapja a finom parfümillat, ami lány bőréből árad, a szobájuk tényleg üres, akkorra már fölerősödik benne a vágy, maga felé fordítja a lányt, és belecsókol a húsos szájába, aki nem ellenkezik, sőt, viszonozza a csókot, keze a mellébe markol, a lányé az ágyékához kalandozik, csókolják egymást fulladásig, aztán ruhástól dönti az ágyra Jelenát, türelmetlenül ráncigálja le róla a bugyiját, a lány pedig engedelmesen tárja szét a combjait, s mert már kibontotta őt, egyetlen erős lökéssel azonnal beléhatol, olyan mélyen, amilyen mélyen csak tud, a lány felkiált fájdalmában, de azután megszokja a benne fel-alá járó faszt, és élvezni kezdi a játékát, teste átveszi a fiú diktálta ütemet, nyöszörög és csókolja a másikat, egyszerre kinyílik az ajtó, és Richter csörtet be rajta, maga után vonszolva egy másik orosz egyetemista lány, előbb döbbenten nézi őket, aztán elönti a méreg, mi a faszért nem zárod be, ha kúrsz, te állat, ordít rá Richter, és bosszúsan becsapja maguk mögött az ajtót, ő villámgyorsan kihúzza magát a lányból, és gyorsan rátolja a reteszt az ajtóra, visszafekszik a tárulkozó mellé, és ismét beléje tolakszik, de már sem a vadság, sem a szenvedély nem ugyanaz, mint ami előzőleg volt, valami megváltozott, az agyában Richter és a lány jár, gondolataiban megjelenik a vágott arcú orosz is, akik most R É S Z L 39
