Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3. szám - Végh Attila: Megkeresés történt

8. JELENET (A trónteremben Mihály és a Tanácsos.) Tanácsos: Felséges Mézevő, nagy baj van. Sehol nem találjuk a révészt. Mihály: Nem azért hívattalak, hogy panaszkodj. Kérdezni akarok tőled valami na­gyon furcsát. Érdekes, éppen a révésszel kapcsolatban. Tanácsos: Te már tudtad ezt? Mihály: Hogy én mit tudtam, az nem számit. Most beszéljünk arról, amit még nem tudok. Mi történik, ha valaki fogja magát, és elhajózik a komppal? Csak úgy, a saját szakállára. Hova jut? Tanácsos: Miért akarsz itt hagyni bennünket? Mihály: Gyűlöllek benneteket. Tanácsos: Kail, mielőtt elment tőlünk, ugyanezt mondta. Semmi többet. Mihály: És ő hogy csinálta? Tanácsos: Ő is tőlem kért tanácsot. Elmondtam neki a Szivárványhíd-verset. Mihály: Mondd! Tanácsos: Jól meggondoltad? Biztos vagy magadban? Mihály: Mint a gyűlölet. Tanácsos: Akkor először is felejtsd el, hogy színpadon vagy. Mihály: Miféle színpadon? Tanácsos: Ez gyorsan ment. Most menj haza és feküdj le. Amikor jön az álom, idézd föl a Szivárványhíd-verset, mondd el hangosan álmodban. Lehet, hogy találkozni fogsz más álmodókkal. Ne törődj velük, csak démonok. Próbálják elragadni tőled a reményt. Az új életedet akarják, nekik az bor. Te csak menj, amerre a szivárvány visz. A túlsó parton majd el fogsz felejteni mindent. Most elmondom a verset, jól jegyezd meg. Ha a démonokon túljutsz, meg kell felelned három kérdésre. Ha jól felelsz, megnyílik a létkapu. Ha rosszul, száz év is eltelhet, mire átjutsz. Van mit ke­resned száz év múlva odalent? Mihály: Nem tudom. De honnan fogom tudni, jól válaszoltam-e? 35

Next

/
Thumbnails
Contents