Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 2. szám - A Vers világa rajzpályázat képeiből - Szabó Illés: Kizökkent idők
291 megérkezik, elsimítja az ellentéteket, helyreállítja a rendet Itáliában és...! HORATIO És eladná a norvégmintás pulóvereket a boldog taljánoknak. Köszönöm felség, de hamisításból egy is elég egy életre. FORT1NBRAS (csalódottan) Ez az utolsó szavad? HORATIO Ez, inkább választom a halált. FORTINBRAS Te tudod... De miféle halálról beszélsz? HORATIO (vádlón) Naiv vagyok, felség, de annyira azért mégsem, hogy ne tudnám: azért kellett meghalniuk ezeknek a szegény színészeknek, mert ők ismerték Hamlet igazi történetét. Mivel én tudok a legtöbbet, egyértelmű... Essünk túl rajta mielőbb! FORTINBRAS (felnevet) Téged megölni igazán fölösleges túlbuzgóság lenne. HORATIO (meglepetten) Fölösleges? FORTINBRAS A te neved elválaszthatatlanul összeforrt ezzel a sokrészes színművel. Ha előállnái az eredetivel, azt gondolnák hamisítványnak. Te aztán nyugodtan élhetsz akár száz évig is, neked már nem hinne senki. HORATIO (kábán) Senki? FORTINBRAS (kegyetlenül) Senki, elmehetsz. HORATIO (főbekólintottan áll) Senki? (Maga elé.) Senki... Elmenni igen... (Elindul, megáll, Fortinbrasra bámul.) Tényleg mehetek? Elenged, felség...? FORTINBRAS Ez egy szabad világ, eddig is bármikor elmehettél volna. HORATIO Bármikor...? FORTINBRAS Nagyon jól tudod, hogy bármikor. Elmehettél volna jóval az érkezésem előtt, és utána is akármikor. Csakhogy te mindig itt maradtál, mert tudtad: úgyis megúszod. Mint ahogy túlélted az eredeti drámád szereplőit, úgy élted túl ezeket a szerencsétleneket is. HORATIO (próbálja összeszedni magát) De... De én tiltakoztam! FORTINBRAS Tiltakoztál? Duzzogtál, de végül mégis mindig engedtél! HORATIO (belekapaszkodik) Nem igaz: a végén kiszálltam! FORTINBRAS Valóban? Akkor mit keresel még mindig itt? Elmehettél volna a temetőből is! De nem mentél el! Nem kellett volna idejönnöd, de idejöttél! Sőt, részt vettél ebben a morbid a játékban! Ne áltasd magad, Horatio: te a túlélő vagy! HORATIO (kába döbbenettel) A túlélő... FORTINBRAS Az! Legyen bármilyen a valóság, te mindig túléled! Ne félj, ezúttal is sértetlenül távozhatsz. (Feláll. Szárazon.) Most pedig megbocsáss, de sok a dolgom. (Horatio leforrázva kitámolyog a teremből. Fortinbras utána néz. Enyhe undorral.) Művészek! A Főszázados jön. FŐSZÁZADOS Az angol követ kér kihallgatást, felség. FORTINBRAS Az angol követ? (Visszaül.) Kéretem. (Utánaszól.) És jelentsd, azonnal, ha indulhatunk! FŐSZÁZADOS Igenis, felség! Kimegy, az Angol követ belép. FORTINBRAS Üdvözlöm, követ úr, mi jót hozott? ANGOL KÖVET (borítékot vesz elő.) Most érkezett a futár Angolhonból, a királynőm küldte kegyelmednek.
