Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 2. szám - A Vers világa rajzpályázat képeiből - Csontos János versei
CSONTOS JÁNOS Hétfátyoltánc (WEÖRES SÁNDOR EMLÉKÉNEK) (1) Csáb vagyok: tűz és enyhület, öröklét s halálporció. Más látványra vak, és süket más hangra mind, ki csobbanó szívvel élvezné léptemet, mely bár ír, nincs rá nyugtató: magába ájult képzelet. (2) Asszony vagyok, mohás ölű, élet csíráját hordozom. Hűnek csalárd és csalni hű: elolthatatlan oltalom. Ráncoló gondom mint a nyű, csörgők kínját másra hagyom, leszek végtelen-életű. (3) Volnék anya, s volnék talán jóanyám kedvenc gyermeke. Volnék közülük mindahány: nimfa és erdő ördöge, profán mítoszban tünde lány, kit a Hold nem les: vérzik-e, s nem dobol hívatlan babán. (4) Ember vagyok: a Föld ura, egyszerre nemtelen s nemes. Országolnom kissé fura, ám kormányzásom hírneves, hisz’ nincs zsűri vagy formula, mely vádló szóval megkeres: fölöttem ácsolt glória. 246
