Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 2. szám - Merklin Tímea: Villám fénye gyöngyvirág illatával

morffá lesz a ceruzája alatt, akár Petőfinél. „Árkot ugrott a szúnyog, / kitörött a lába. / Szaladtak a szúnyogok a szunyogpatikába.” Vagy „Egy kis malac...röf- röf-röf,/ trombitálgat töf-töf-töf./ Trombitája, víg ormánya/ földet túrja döf- döf-döf.” Tudtommal magyarul ezelőtt még senki sem írt ennyire bűbájos gyerekdalokat.

A nőknél a nemiséggel kapcsolatos gondolatok és érzések alkotják a lelkiélet zömét, az erotikus problematika elterpeszkedik a többi gondolatterület rovására, ezért nincs női Bach, Kant, Goethe. A szerelemre összpontosítás alól Gazdag Erzsi is csak látszólag kivétel, bármily kevés is a szerelmes verse: költészete az érzelmes várakozás jegyében áll, mindazt a gyengédséget, ami a „nagy Ő”-t és a kisporontyot illetné, egyelőre még hópihékre és szúnyogokra pazarolja. Ez a nőiség annyira tiszta és üde, hogy még a lepkét kergető Enikőkről és Zenedékről ábrándozó hajdani tisztakeblű poéták se kívánhatnának ártatlanabbat, és ez egyáltalán nem válik a Gazdag-versek hátrányára: mind csupa élet, meleg közvetlenség, naiv vonzalom, mindig készen-álló részvét, ösztönös feminin baj- társiasság minden vitalitás iránt. Játékos, ami nő-költőnél ritkaság. A formához is van kedve, hozzáértése és ritka-ép magyar érzéke, és a mondanivaló fordulatai jobban érdeklik, mint maga a mondanivaló... ” (5)

Weöres Sándor másik meghatározó és jó érzékkel tett gesztusa volt, hogy Kodály Zoltán figyelmébe ajánlotta Gazdag Erzsit, felismerve gyerekdalainak zenei lehetőségeit. Pável Ágostonnal is levelezett erről, miután elküldte a zeneszerzőnek az „Üvegcsengő”-t.

„Kodálytól levelet kaptam a napokban, melyben a regölő-ének csöngei változatát kéri tőlem, továbbá Gazdag Erzsi címét (nyilván gyerekdalokhoz akarna szöveget szereztetni vele, nem tudom, csak úgy gondolom). Megírtam Kodálynak, hogy január első napjaiban küldöm a regélő éneket és Gazdag Erzsi címét. Minthogy a címet nem tudom, nagyon kérnélek kedves Guszti Bátyám, hogy lehetőleg postafordultával közöld velem. Megbocsáss, hogy ilyesmivel fárasztalak...” - ezzel a kéréssel fordult Pávelhez Weöres a Csöngén 1939. december 25-én írt levelében. (6)

Két hét múlva már köszönte is a választ, a címet. „Gazdag Erzsi címét megírtam Kodálynak, kíváncsi vagyok a fejleményekre” - írta 1940. január 6-án. (7)

Kodály Zoltán három verset kért Gazdag Erzsitől megzenésítésre az első kötetből, az Ürgeöntés, a Házasodik a vakond és a Lepkeesküvő hamarosan lemezre is kerültek. A költőnő verseit is énekelni kezdték, és a Kodály-tankönyvbe, a Válogatott biciniumokba, majd később a gyerekeknek szóló zenepedagógiai kiadványokba Weöres versei mellett a Gazdag Erzsi szövegű dalok is bekerültek. A népköltészethez fogható ösztönös tisztaságuk és forrás-értékük kincs volt a zeneszerző számára, aki nagyon megválogatta a poéta-munkatársait. Mindkét költő hozzájárult Kodály életművének megismertetéséhez azzal, hogy verseik hordozták a zenét, és fordítva is igaz: gyerekköltészetük közismertségéhez, a magyar alapműveltségbe való beivódásához hozzájárult a zeneszerző tevékenysége, a kották és az élőben illetve lemezeken megszólaló énekek hordozói lettek

84