Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Mohácsi János: Határ Győző prózapoétikájáról
hős életében. A természetfelettinek tűnő hangok, a kocsiverseny-stadion lelátójának összeomlása, mialatt lulianosz a templomban a vadszamarak csodájáról olvas fel, tudatják a hőssel, hogy valami történt, valami megváltozott. És valóban. Mire a palotába kerül, kiderül, hogy bátyját - mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül - elvitték Macellumból. De hamarosan neki is el kell hagynia megszokott világát, Konstantinápolyba rendelik. A regény második fő része a fővárosban, Konstantinápolyban játszódik. A fejezet boltívszerűen felépített, lulianoszt érkezésekor szökéssel vádolják és ezért eleinte szigorú fogság vár rá, de megismerheti a császári palota zárt hierarchiáját. A fogság feloldása után megnyílik számára a főváros látnivalóival, fürdőivel, műalkotásaival, akadémiájával, a császári könyvtárral. A városban járva egyre népszerűbb lesz, ami azután okot ad házi őrizetbe vetésére. Számtalan a vallást és saját sorsát érintő kérdés, emlékképek (Nagy Konstantin megkeresztelése, családjának kiirtása, a császár Macellumban tapasztalt valójának emlékképei) foglalkoztatják, ami visszautalás a Macellumi részre és kötőelemek. Határ a második szerkezeti részben is megteremti azokat az elemeket, amelyekhez azután a következő szerkezeti részből visszautalás révén köthet. Ilyen új és előremutató jelenség a császári könyvtár kincsei másoltatásának megszervezése; Liciniussal kötött barátság és Licinius ajándéka, az arany-bronz Hermanubisz triposz; vagy Szo- zipátra nevének megjelenése a Liciniussal folytatott beszélgetésben; Nikoklész Lu- koval, a rétorral folytatott beszélgetés. Lázálmában egykori tanítóival folytatott beszélgetéseiben sorra veszi az ariánus hit problematikus részeit. Ez már jelzi, amit már az első szerkezeti részben is megsejthettünk, lulianosz ariánus hite változásának új fázisába lépett, megingott. Ez a momentum egyszerre vissza és előreutaló funkciójú. A másodszori találkozás a császárral ugyanígy visszautalást és előre utalást hordoz. E találkozás, a színpadias fogadás a hatalom nagyszerűségét segít megélnie, szemben a Macellumban megismert császár emberi gyarlóságainak emlékképeivel. Ahogy a macellumi császári látogatás sem hozott lulianosznak semmi jót, úgy a konstantinápolyi császári fogadáson való részvétel sem hoz. Ez Macellumban megszorításokat eredményezett, a fővárosban pedig mozgásszabadságának megszűntét, és a száműzetés következő állomásának kijelölését hozza. A császári fogadásról visszatérve értesül arról, hogy ismét jogfosztott fogoly lett, és itt zárul az ívszerű szerkezet. Az előző fejezet fogságához képest újdonság, hogy Konstantinápolyban legalább felkészülhet a száműzetés következő fejezetére. Ez alkalommal nem egyszerűen nyugszik bele helyzetébe, és a számára diktált feltételeken keményen alkudozik, lulianosz már nem az, aki elhagyta Macellumot, tudatos, határozott Flavius ivadék. A harmadik, negyedik és ötödik rész is Nikomedeiában játszódik. A nikomedeiai rész volumenében tekintélyesebb, és szerkezetében is különbözik az első és második szerkezeti résztől. Ennek magyarázata az, hogy mind a macellumi, mind pedig a konstantinápolyi részek csak előkészítői voltak lulianosz szellemi kiteljesedésének. A nikomedeiai részben már egy felnőtt, tudatos férfit látunk viszont, aki szervezi életét, tudja, mit kezdjen korlátozott szabadságával. Ezen kívül itt jut el a galileus hit végleges elvetéséhez, és szilárdul meg a hellenizmusba vetett hite. lulianosz fővárosban megélt szabadságérzése ismét a múlté, Nikomedeiában átadja helyét a „létszám- feletti”-ség miatti, jól megszokott fenyegetettség érzésének. A száműzött célja a túlélés, lulianosz itt is tanul, olvas, könyvtárának berendezésével és gyarapításával 223
