Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Mohácsi János: Határ Győző prózapoétikájáról
foglalkozik. Nem csak magára tartja kötelezőnek a rejtőzködést, hanem könyvei számára is. A tiltott (gnosztikus) irodalmat más, engedélyezett könyvek címeivel láttatja el. Gondolkodik és felteszi Határ (Leibniz, Heidegger) kedvenc ontológiai kérdéseit: Mivégre vagyunk s van a minden, ahelyett hogy ne lennénk, se mi, se semmi: a semmi előtti mindentelenségben - a Nemlét a Seholban...?! - Mi szüksége van az isteneknek a teremtett világra s belehelyezett játékszereikre - ránk...?!”19 Nikomedei- ában jut el a nagy belátáshoz: a galileus hit Szent Pál koholmánya.20 lulianosz olyan messzire jut a galileus hit tagadásában, hogy úgy érzi, tettekkel el kell fednie azt, és bizonyítania kell a birodalomhoz való hűségét. Ezt szolgálják templomépítési tervei. Ez visszacsatolás az első szerkezeti részhez, ahol ezt egyszer már megkísérelte, azonban kudarcot vallott. Barátjának, Liciniusnak Nikomedeiában való megjelenése a második részhez csatol vissza. Ezzel a vissza és előreutaló technikával teremti meg Határ a regény részei közötti kapcsolatot. Ezt a fejezetről fejezetre visszacsatoló technikát már az „Anibel”-ben is megfigyelhette az olvasó. Ez segíti a befogadót abban, hogy az elméleti részek ellenére se veszítse el a fonalat. Licinius szerepe fontos. Egyrészt visszacsatol a fővárosi részbe, másrészt ajándéka, az arany-bronz triposz, és az elbeszélt Szozipátra történetek a regény szerkezet későbbi elemére utalnak, azok előkészítői. A mitikus történetek mesestílusa pedig segít feloldani az elméleti részek okozta befogadási nehézséget. Liciniusnak szerepe Libanosz, a lulianosz számára tiltott rétor előadásainak másolásában nyújtott segítségében sem elhanyagolható. Ugyanilyen fontos szerepet tölt be Mardoniosz, a családból örökölt szkíta rabszolga, aki a regényfolyamban időről időre fel- és eltűnik. Ő az, aki kezdetben óvatosságra, túlélésre tanítja a gyermek lulianoszt. Amikor megjelenik, tudható, hogy hírt hoz, és figyelmeztetni akar. A harmadik részben épp Nikagorász, lulianoszt felügyelni hivatott rétor és spion semmitmondó jelentései miatti ellenőrzés közeledtére figyelmeztet. A gyanakvást elaltatandó szellőzteti meg lulianosz az ellenőrzésére érkező Hekeboliosznak templomépítési terveit. Eközben azonban nem ügyel a Gallustól, bátyjától kapott, féltékeny írnok-rabszolganője és szeretője előtt a Szozipátra név emlegetésére. A fiatal féltékeny nővel való konfliktusai előrevetítik elárultatását. A hatalom körüli bizonytalanságok, Magnentius és a császár között mursánál vívott csata, Nagy Konstantin keresztelésének problémája, a galileusok elleni, és a mithrász hit melletti retorikai gyakorlatok, a könyvtárbővítés, valamint a templomépítés körüli munkák kötik le lulianosz energiáit. A negyedik fejezet visszacsatol a harmadik fejezet záró gondolataihoz és folytatja lulianosz elméleti fejtegetéseit. Határ előre és visszautaló technikája miatt a fejezethatárok szinte láthatatlanná válnak, és a precíz felosztás ellenére a regény összetett történettömbnek érződik. Az érkező hírek bizonytalansága miatt szorongás hatja át lulianosz gondolatait, és veszélyben érzi életét. E megbízhatatlan információk viszik el Szozipátrához, a kaldeus varázsló nőhöz. A kapcsolat létesítésében segíti Licinius barátja. Ez már az új szerkezeti részhez való átvezetés. Amint e kapcsolat létrejön, lulianosz „elveszíti” Liciniust. Útjaik ellentétes irányt vesznek, lulianosz a hellén szellemiségben mélyed el és amint azt később megtudjuk Licinius kereszténynek áll. Szozipátra személyében megjelenik a Határ regények elengedhetetlen anima figurája a Magna Mater, a férfinél sokkal erősebb, különleges kisugárzású, és képességű animális és szimbolikus nőalak, lulianosz aláveti magát az asszony befolyásának. A Szozipátra-jeleneteket meg-meg szakítja a könyvtárral, a templom építkezéssel, a palotával, a beszédeivel kapcsolatos tennivalók 224
