Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Mohácsi János: Határ Győző prózapoétikájáról

egymáshoz, szerkezeti-szemantikai egységeket ismétel meg a későbbi fejezetekben. Ilyen példa Wundermund személyéről, lakásáról mondottak ismétlése, ami a szereplő jellemzése miatt lényeges; vagy az Innocencia medve-történet ismétlése, a rá való utalás, ami a lágerélet felidézésének módja; ilyen Simon lágertársa, Keve lágertörténetének rövid összefoglaló ismétlése; Karcsica Tódor, pornográf költő tetteinek ismétlése, és a rá való utalás. Határ a fejezetek kapcsolódását is pontosan megoldja. Általában úgy fejezi be az előző fejezetet, hogy a következő elején utalhasson rá, és onnan folytathassa a történetet, még ha azután el is kanyarodik a történet.

Az „Éjszaka minden megnő” szerkesztése is pontos. Az író harminc számozott fejezetre osztja. A megszokott mottó itt csak a könyv elején található. A főhőst kísérve a narrátor szisztematikusan járja végig a regénytereket és mutatja be az értelmét vesztett tárgyiasságok világát és az egykori szerves lények, az ember hullává meredtségét. A főhőst pedig a világ egyre újabb és újabb anomáliájával konfrontál- tatja. Lineárisan járva a regénytérben és -időben bemutatja, hogy a magáramaradt- ság, a világ természeti rendjének felbomlása, az inger nélküli környezet pusztító hatása, hogyan teszik tönkre a főhős pszichés és fizikai állapotát lépésről lépésre. A regény menetében, hogy az olvasó érdeklődését ne veszítse, mindig szolgál valami meglepővel. Ez lehet egy újabb anomália megjelenése; az életben maradt állatokhoz való viszony ábrázolása; a prostituált negyed részleteinek bemutatása; a messziről élőnek látszó plakátnők és Archie viszonya; az Archie által barkácsolt, mozgatható „társaság” emberi holttá válása; a mátyásmadár és a hozzá kapcsolódó víziók stb. Lényeges momentum Határ számára a regényben megjelenített álom. Ebből a regényből sem hiányzik. Az álom-epizód segítségével ismerhetjük meg a főhős családban elfoglalt helyét, viszonyát a feleségéhez és lelenc voltát. Amint ezt az „Anibel”-ben is tette, a regény menetét befolyásoló fő konfliktust, a főhős ön-ke- resztre-feszítését és halálát a regény legvégére hagyja. És, amint ezt az „Anibel”-ben is megfigyelhettük, az utolsó oldalakon már csak gyorsan elvarrja a szálakat az életre keltett világban. Határ mindenhol ott van a főhőssel, minden lépését megfigyeli és elemzi. Nem sikkad el egy részlet sem. Még álmaiba is követi Archie-t. Határ az előző regényében sem olyan világot rajzolt meg, amiben szívesen tartózkodna az olvasó, de Archie világa még depresszívebb, még katasztrofálisabb. Archie sem tartózkodik benne sokáig, hamar öngyilkos lesz.

A „Köpönyeg sors”, Határ regényírói munkásságának szintézise. Szerkezetileg öt nagy fejezetből áll, amelyek további alfejezetekre oszlanak. A regény felépítése a regényterek mentén szerveződik. Az első rész lulianosz családját mutatja be, a kontextust, amibe beleszületett, majd a macellumi száműzetés terében játszódik. Ebben a részben ismerhetjük meg a főhős alapstruktúráját, álmodós, rajongó, gondolkodó természetét. Határ többféle akadályon erőlteti keresztül lulianoszt. Elszenvedteti hősével Macellum ingerszegény környezetét, az ariánus keresztségre való felkészülést és keresztséget, a császári látogatást és az utána következő megszorításokat, a templomépítés kudarcát, azonban rávezeti az igazságkeresés, a tanulás, az elemzés, a szellemi munka élvezetére is. Olvasmány-élményei alapján Macellumban kezdi meg felépíteni maga számára a gnózist, ami egyre messzebb viszi az államvallástól, az arianizmustól. Még a kezdet kezdetén tanulja meg egy életre, hogy az élet elő- gyakorlat meghaláshoz ill., hogy az élet lecke megalkuvásból. Határ a macellumi rész vége felé jelzéseket helyez el, amelyek érzékeltetik, hamarosan változás áll be a

222