Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Curkovič-Major Franciska: A horvátországi gimnáziumok irodalomoktatási tanterve

Ezt követi a „horvát modernség” második korszakának (1952-1968) tárgyalása. Címszavak például a szocialista realizmus kritikája, a Krugovi 1952 (Körök című folyóirat), az anglo-amerikai és latin-amerikai irodalom hatása. A regényírók egy-egy regényéről, így Petar Segedin Cmi smijesak (Fekete mosoly), Vladan Desnica Proljeca Ivana Galeba (A tavasz és a halál játéka), Ranko Marinkovic: Kiklop (A küklopsz), Slobodan Novak Miris, zlato, tamjan (Arany, tömjén, mirha) című művéről, a költők közül jure Kastelan, Vesna Parun és Josip Pupacic verseiről tanulnak. A kortárs irodalom tárgyalása elég rövid időszakot vizsgál: mindenekelőtt „a farmernadrágos próza” jelenséget, de szó esik az egzisztencializmusról, az új hisztoricizmusról, a posztmodern irodalomról, a fontosabb folyóiratokról is stb. A költők közül, akiknek néhány versét elemzésre javasolják, lvan Slamnig és Slavko Mihalic már elhunyt, ugyanúgy Antun Soljan is, akinek már az 1. osztályban is említették Kratki izlet (Rövid kirándulás) című regényét, nemkülönben Vitomir Lukic is, akinek a prózakötete javasolt. Az élő kortárs írók közül csak Ivan Aralica egy-egy regénye, Nedjeljko Fabrio Vjezbanje zivota (Város az Adrián) vagy a Smrt Vronskog (Vronszkij halála) és Pavao Pavlicic egy regénye és a drámaíró lvo Bresan Predstava Hamleta u selu Mrdusi Donjoj (Paraszt Hamlet) című drámája szerepel a IV. osztályos anyagban.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy horvát gimnáziumokban tanító kollégák szerint a jelenlegi kerettantervet mindenképpen ideje lenne módosítani, erre azonban véleményem szerint akkor kerül sor, ha a központi érettségi tapasztalatait felhasználva valóban olyan kerettantervet sikerül összeállítani, amilyent meg is lehet valósítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy valószínűleg több szerző teljes művének olvastatása helyett a művet annak részlete(i) alapján mutassák be.

Ami a magyar irodalom jelenlétét illeti a horvát iskolákban, azt tapasztalhatjuk, hogy a horvát nyelv nevű tantárgy gimnáziumi irodalmi kerettanterve nem írja elő a magyar irodalom egyetlen kiemelkedő alakjának vagy művének tárgyalását sem. Bizonyos megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a horvát általános iskolában három magyar író művét találjuk a házi olvasmányok listáján. Az 1. osztályban a listán 14 mű címe van, az első olvasása kötelező. A diákoknak négy könyvet kell elolvasniuk, tehát a további hármat a tanító saját belátása szerint választhatja a listáról. A hetedik helyen, a lista közepén janikovszky Éva, a jegyzékben Ewa (sic!) Jani- kovszky négy könyvének címe szerepel: jó nekem (Bas se veselim), a Te is tudod (Znas li i ti), a Ha én felnőtt volnék (Da sam odrastao) és a Felelj szépen, ha kérdeznek (Kako da odgovorim). Ha a tanítónak tetszenek, ezek közül is választhat egyet. AIV. osztály házi olvasmányok listáján Békeffi István A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak (Pás zvan gospodin Bozzi) című könyve szerepel. Ez a lista 25 mű címét tartalmazza, az első két mű olvasása kötelező, a diákoknak összesen hetet kell elolvasniuk, a Békeffi cím a tizenkilencedik helyen van. Az V. osztály házi olvasmányainak listáján 26 mű van, az első három olvasása kötelező, kilencet kell elolvasni, és a harmadik helyen szerepel Molnár Ferenc Pál utcai fiúk (junad Pavlove ulice) című regénye, a tanulóknak tehát mindenképp el kell olvasniuk. Ezeknek az íróknak a művei szerepelnek ugyan a házi olvasmányok listáján, de hogy írójuk magyar, az már nem derül ki. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy A Pál utcai fiúk listán szereplő címe régebbi kiadás, azóta, 2002-ben elkészült a regény újabb Névén Usumovié jegyezte fordítása Djecaci Pavlove ulice címmel. A könyvet a házi olvasmányok sorozatban adták ki, szómagyará207