Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Curkovič-Major Franciska: A horvátországi gimnáziumok irodalomoktatási tanterve

A következő tanegység a realizmus előzményeivel foglalkozik, középpontjában August Senoa (1838-1881) író, költő, a horvát regény megteremtője és annak történelmi regénye a Seljacka buna (A parasztlázadás) áll. Ezt követi először az európai realizmus: a francia, orosz és az angol, majd a naturalizmus ismertetése. Az írók közül: Balzac, Flaubert, Turgenyev, Gogol, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Zola és Maupassant műveit említi a tanterv. A horvát realizmus kapcsán Eugen Kumicic: A Zrínyi Frangepán összeesküvés című regénye, majd Ante Kovacic, Josip Kozarac, munkássága tárgyalandó. Említésre méltó Vjenceslav Novak Posljednji Stipancici (Az utolsó Sti- panciéok), a 18. század végén játszódó családregény írója. Silvije Strahimir Kranjcevic (1865-1908) költő más költeményei mellett azért is érdekes számunkra, mert Mojsije (Mózes) című elbeszélő költeményében a hálátlan zsidók az aranyborjúnak, vagyis Magyarországnak és Ausztriának hódolnak.

Az izmusok korának tanulmányozása a parnasszizmus, a dekadencia, a szimbolizmus, a bécsi és a prágai irodalmi élet említésével kezdődik, és Baudelaire, Verlaine és Rimbaud verseivel, Ibsen A babaház és Csehov A három nővér című drámájának tárgyalásával folytatódik. Ezután kezdődik a horvát modern irodalom a „horvát modernség”, a „fiatalok és idősek“ ellentéte, az új horvát költészet ismertetése. A tantervben szereplő költők: Jankó Leskovar, Antun Gustav Matos, Dinko Simunovic, Dragutin Domjanic, Vadimir Vidrié, Vladimir Nazor. A drámaírók közül a már I. osztályban említett lvo Vojnovic mellett a „horvát modernség” egyik legjelentősebb alkotója Milan Begovic, akinek két drámája: a Pustolov pred vratima (Kalandor az ajtó előtt) vagy a Bez treceg (Ki a harmadik?) közül lehet választani. A regényírók közül a már az 1. osztályban a regény kapcsán említett Milutin Nehajev Bijeg (Menekülés) című regénye és lvan Kozarac Duka Begovic című regényének tárgyalása előírt. Végül a társadalmi normákra fittyet hányó Jankó Polic Kamov (1886-1910), avantgarde költő és író életművének ismertetésével zárul a 111. osztályos irodalmi anyag.

AIV. osztály az avantgarde-dal kezdődik. Ismertetik főbb irányzatait, majd a szocialista realizmus, az egzisztencializmus, az abszurd színház, a triviális irodalom fogalmak tisztázása következik. Világirodalmi szinten Proust, Pirandello, Jeszenyin, Lorca tartozik a tananyaghoz, Kafkától A per vagy Az átváltozás, Hemingwaytől Az öreg halász és a tenger vagy az Akiért a harang szól című művek tárgyalhatok. Az exp- resszionizmus külön tanegységet képez, a közép-európai expresszionizmus kontextusban is említődik. Az expresszionizmus kiemelt tárgyalását a horvát expresszionista folyóiratok jelentősége és a horvát expresszionista alkotók Antun B. Sünié, Miroslav Krleza és lvo Andric korai munkássága igazolja.

Ezután kerül sorra a „horvát modernség“ első korszakának (1929-1952) tárgyalása. Miroslav Krleza több műve is feldolgozásra javasolt, pl. a Balade Petrice Kerem- puha (Éjtszakának virrasztója. Petrica Kerempuh balladái) kötet egy balladája, a Glembayak, Filip Latinovitz hazatérése, stb. lvo Andric Nobel-díjas író regényei a Travnicka krónika (Vihar a völgy felett) vagy a Prokleta avlija (Elátkozott udvar) közül az egyik választható. A költők közül Tin Ujevic, Dobrisa Cesarié, Dragutin Tadija- novié versei, Ivan Goran Kovaciétól pedig a Jama (Tömegsír) című poéma van a tantervben. Ezután ismét világirodalmi írók és művek következnek. Faulkner A hang és a téboly, Brecht Kurázsi mama és gyermekei, Jean Paul Sartre Az undor, Camus Közöny, lonescu A kopasz énekesnő, és a Székek, Beckett Godot-ra várva, végül a boszniai Mesa Selimovié Dervis i smrt (A dervis és a halál) című regénye.

206