Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Curkovič-Major Franciska: A horvátországi gimnáziumok irodalomoktatási tanterve

(Sebenico), Zadar (Zára) ismertetése, a horvát reneszánsz irodalmának kapcsolata az olasz reneszánsszal, az irodalmi műfajok, jellemző tulajdonságok, a fontosabb írók és művek, pl. Marko Marulic Judit című eposza és az Imádság a török ellen című költeményének tárgyalása. A horvát reneszánsz többi képviselőjétől a műveikből választott részletek, illetve verseik alapján tanulnak a diákok. Ilyenek pl. Hanibal Lude (1485 körül-1553), Petar Hektorovic (1487-1572) stb. Brne Karnarutic (1515—1573?) Szigetvár elestét megéneklő hősi eposzáról, a Vazetje Sigeta grada (Sziget várának elfoglalása) című műről a harmadik, az ostromot leíró részből negyven sor alapján tanulnak. Marin Drzié Skup (Fösvény) című drámáját már az 1. osztályban is tanulták, amikor a vígjátékra volt példa, a 11. osztályban az előszóval és az aranyról szóló monológgal bővül a diákok ismeretanyaga, továbbá a Dundo Maroje című vígjátékról tanultakkal.

A barokk irodalom tárgyalása annak jellemzőivel, fontosabb műfajaival, íróival és műveivel kezdődik. Először a világirodalommal foglalkoznak: Gongora és Calderon után Tasso következik, részletekkel a Megszabadított Jeruzsálemből. A keret- tanterv ezután a horvát barokkal folytatódik. Ivan Gundulic (1589-1638) Dubravka című barokk drámája (1628) az idén érettségi tételként is szerepel. Osman című barokk eposza, melynek befejezését az író halála akadályozta meg, befejezetlensége ellenére már az illírizmus idején kánonná vált. Ezután Junije Palmotié (1607-1657) barokk költő, majd a dalmáciai, szlavóniai irodalom, boszniai irodalom helyzete, mindenekelőtt a ferencesek szerepe azok a tanegységek, amelyeket előlát a keret- tanterv. A kerettanterv előlátja Fran Krsto Frankopan (Frangepán Ferenc Kristóf, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője volt), a horvát barokk líra jeles képviselője egyes versének ismeretét, továbbá nővére, Zrínyi Péter felesége, Ana Katarina Frankopan Zrinska (Frangepán Katalin) imádságoskönyvéből az első ima ismeretét is.

A klasszicizmus és a felvilágosodás korának irodalma a felvilágosodás eszméinek terjedésével, majd a francia felvilágosodás kiemelkedő képviselőinek (Voltaire, Corneille, Racine, Moliere, továbbá Goldoni) és műveik tárgyalásával kezdődik. A hor- vátok közül Matija Petar Katancic (1750-1825) a budai egyetem tanára és a horvát ferencesek budai köre említendő. Hasonló fontossággal bír Andrija Kacic Miosié (1704-1760), akinek »sto« nyelvjárásban írt Razgovor ugodni (Kellemes beszélgetés) című műve fontos szerepet játszott a mai horvát nyelv megalapozásában. Matija Antun Reljkovic, Titus Brezovacki (1757-1805) munkássága is említésre méltó.

A romantika alapvető jellemzőit a francia, német, olasz, orosz és lengyel irodalom alapján és Goethe, Schiller, Byron, Edgar Allan Poe, Puskin, Lermontov, valamint a szlovén France Presera művein keresztül kívánja megismertetni a kerettanterv.

A111. osztály irodalomoktatása a horvát romantika jegyében indul. A tanulóknak ismereteket kell szerezniük a nemzeti újjászületés, az illír mozgalom céljai és jellemzői témakörben. A szerzők: Ljudevit Gaj, Dimitrija Demeter, Pavao Stoos, Stanko Vraz, Petar Preradovié. Érdekességként említhetjük meg lvan Mazuranié (1814-1890) költőt és politikust, a későbbi horvát bánt, aki Fiúméban Császár Ferencnél, majd Szombathelyen tanult magyarul, és akinek 1846-ban írt Smrt Smail- age Cengica (Csengics Szmail aga halála) című eposza Margalits Ede magyar fordításában jelent meg.

205