Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Curkovič-Major Franciska: A horvátországi gimnáziumok irodalomoktatási tanterve
I iURKOVli-MAJOR FRANCISKA A horvátországi gimnáziumok irodalomoktatási tanterve* A jelenlegi horvátországi gimnáziumi és középiskolai tanterv 1994-től van érvényben. A kerettanterv Horvát nyelv elnevezésű tantárgya három területet foglal magába: a horvát nyelv, a horvát és világirodalom, továbbá a nyelvi kifejezőkészség területét. A kerettantervet heti 5 órai tanításra írták elő, és megvalósításának első nehézsége abban keresendő, hogy a horvát nyelv tanítása a gimnáziumokban csak heti négy órában folyik. A kerettanterv nem írja elő, hogy a heti 4 órából hány órában tanuljanak a tanulók irodalmat és hányban nyelvtant. A tanárok ezért gyakran azt a megoldást választják, hogy a nyelvtannal kapcsolatos tanegységeket blokko- sítva tartják meg két, három vagy négy órában. A kerettanterv két részből áll, a kötelező és választható programból/tantervből. A kötelező kerettanterv az általános iskolai tantervre épít, és az irodalommal foglalkozó része az irodalmi jelenségek fejlettebb, a korszerű tudományos megközelítés alapfogalmaival és módszereivel való megismertetését tűzi ki célul, továbbá a horvát és a világirodalom történetének tanulmányozását. Emellett az irodalmi művek keletkezésének, besorolásának, elemzésének, recepciójának és vizsgálatának legfontosabb eredményeiről nyújt ismereteket a horvát- és a világirodalom reprezentáns művei segítségével. A horvát irodalom emelt szintű oktatásának kerettantervében további kiemelkedő művek, kortárs irodalmi művek, továbbá színház- és a filmművészeti alkotások tanulmányozása szerepel. A csökkentett óraszám miatt azonban az emelt szintű oktatás nem valósítható meg. A csökkentett óraszám okozta nehézség mellett a keretterv megvalósítását az a másik tény is nehezíti, hogy a 2009/10-es tanévtől kezdve a gimnáziumokba bevezették a központi érettségit. Az oktatás során tehát erre is fel kell készíteni a tanulókat, és az előző évek tananyagának ismétlésére szánt időt is a heti négy órába kell bezsúfolni. Az érettségi vizsga anyaga nagymértékben befolyásolja magát a tantervet is. A központi érettségi a horvát anyanyelvű diákok számára kötelező, és két szint közül lehet választani. Mindkét szinten a vizsga első részében a jelöltnek értekező esszét kell írnia, a második rész pedig a szövegértési rész, amely a jelölt nyelvi-irodalmi műveltségét méri föl. Mindkét rész fele-fele arányban adja a megszerezhető pontok összegét. A vizsga első részében írandó 400-600 szóból álló esszében a jelöltnek bizonyítania kell azt, hogy: ismeri a szöveget, a szerzőt, a korszakot; az adott témakörben képes rendszerezni, összehasonlítani, általánosítani; képes önálló véleményalkotásra; képes koherens, tömör, nyelvileg helyes szöveget alkotni; ismeri a szakirodalmat és tud rá hivatkozni, végül írásának olvashatónak és áttekinthető- nek kell lennie. * Elhangzott a Magyar írószövetség Nemzeti irodalom, kánon, iskola című konferenciáján 2013. január 31-én. A konferenciát Kiss Gy. Csaba szervezte. Az alapos és izgalmas kelet-közép-európai áttekintés számos megszívelendő ismeretet hozott, amelyeket érdemes volna figyelembe venni az itthoni kánon-vitákban. 202
