Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Curkovič-Major Franciska: A horvátországi gimnáziumok irodalomoktatási tanterve

Az esszé alapjául szolgáló törzsanyagban minden tanévben más-más irodalmi művek szerepelnek. A 2012/13-as tanév emelt szintű horvát nyelvi érettségi törzsanyagában tizenöt mű található, nyolc mű a világirodalomból és hét a horvátból. Világirodalomból A közöny, a Bűn és bűnhődés, a Bováryné, Az ifjú Werther szenvedései, Kafka Átváltozása, Poe-tól A fekete macska, Salingertől a Zabhegyező és Szop- hoklész Antigoné című drámája. A horvát irodalomból a dubrovniki (raguzai) reneszánsz író, Marin Drzic (1508-1567) Dundo Maroje című vígjátéka, Miroslav Krleza a Glembayak és a Filip Latinovitz hazatérése című regénye, továbbá Milutin Cihlar Nehajev Bijeg (Menekülés) című, a modern horvát irodalom egyik legjobb regénye, Ranko Marinkovic 20. századi próza- és drámaíró négy elbeszélése, Antun Branko Simic a 20. sz. elején fiatalon elhunyt költő Preobrazenja (Átváltozások) című verseskötete és a hatvanas években kezdődő irodalmi mozgalom, a Krugovi (Körök) folyóirat nemzedékét képviselő Antun Soljan Kratki izlet (Rövid kirándulás) című regénye.

Mivel a központi érettségire való felkészítés a gimnáziumi oktatás egyik legfontosabb feladata, bevezetése után a tanárok elsősorban az érettségi követelményekből kiindulva alakítják ki a tantervet. Az ún. érettségi vizsgakatalógusban szereplő szerzők és műveik mindenképp bekerülnek tantervbe, mellettük pedig a kerettanterv- ben szereplő legfontosabb, az irodalmi kánonba tartozó szerzők és műveik. A tanárok havonta általában két olyan prózai vagy drámai mű feldolgozását tervezik, amelyet a tanulóknak teljes egészében el kell olvasniuk, a többi fontosabb művet azonban csak részletek alapján tárgyalják. Ez olyan régi horvát irodalmi művekre is vonatkozik, amelyeket egyrészt a nyelv archaikus volta, másrészt amiatt, hogy dialektusban íródtak, igen nehéz olvasni és megérteni. A megértést a műhöz fűzött lábjegyzetek és magyarázatok biztosítják. A lírai műveket természetesen teljes egészükben tárgyalják.

A irodalomoktatási kerettanterv ismertetésekor a világirodalmi- és horvát irodalmi kánonba tartozó művek említésén kívül figyelemmel kísérem azokat az alkotókat és műveket, amelyek valamilyen módon a magyar irodalomhoz kapcsolódnak.

A Kötelező kerettanterv irodalomból a gimnáziumok 1. osztályában a Bevezetés az irodalmi művek tanulmányozásába című nagyobb tanegységgel kezdődik. Ebben az irodalom fogalma és elnevezése, az irodalmi nemek és műfajok, az irodalomtudomány, az irodalmi kritika, az irodalom és a nyelv, a szöveg, az irodalom és a társadalom, az irodalom és más művészetek, az irodalom tanulásának értelme, a horvát- és a világirodalom összehasonlítása, az irodalmi korszakolás, a korstílusok és irányzatok, a klasszikus és a modern irodalom, az irodalmi művek elemzése és értékelése címszavak szerepelnek.

A lírai költészet oktatásának a célkitűzései a következők: megismertetni a líra fogalmát, fejlődését, műfajait, jellemzőit, stílusát és stíluseszközeit, a ritmust. Ezt követően a felosztás tárgykörök alapján történik: a hazafias, a szociális, a vallásos- , a gondolati-, a szerelmi és a tájköltészet. A lírai költészet hagyományos műfajai is tárgyalandók: a himnusz, az óda, az elégia, a ditirambus, a ballada, az epigramma, az epitáfium, a szonett. Tanegységet képez az irodalmi nyelvi és a tájnyelvi irodalom is. A lírai műfajokat az antik, a horvát népköltészeti, a horvát műköltészeti és a világirodalomból vett példákon tanulják, a tárgykörök alapján történt felosztás sze203