Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 1. szám - Balázs Géza: Élet és nyelv
Akik továbbgondolják: „Van Heréd nevű falu Heves megyében. Meg Fenékpuszta is. És van Beled is.” Még tovább: „Meg Lábatlan, Bugyi és Ondód.” Illetve: „A közeli Rum se rossz, hát még a táblára felírt kiegészítés: Rum - Kóla.” Aki elhatárolódik: „Már unom ezt a Pornóapátit.” Aki kedveli: „Nekem a kedvenc falum!” Aki summáz: „Ez nem normális. Poénnak se jó...” Tudvalevő, hogy Weöres Sándor versbe szedte a legfurcsább magyar faluneveket, s nem felejtette ki emlegetett településünket se: Csempeszkopács / Kajászószentpéter / Taktaszada / Szentbékálla / Pornóapáti / Borszörcsök / Inárcs-Kakucs / Vaszar / Ukk / Sé. Pusztay János nyelvészünk is írt helynév-verseket, nála ekként szerepel:- sári / forró / miklósfa / szellő / csapi /csatár / pornóapáti / búcsú / korlát / lak. A tesisek tréfáját persze csak azért hoztuk elő, mert Pornóapáti gyakran emlegetett és félremagyarázott nevét akarjuk megvédeni. A Vas megyei település neve bár vitatott eredetű, de német és szláv hasonló nevekkel hozható összefüggésbe. Például a német Pernau-val. Hasonló hangzású, az észt Pärnu városnév, de ez az észt hárs szóból ered. S több szláv nyelvben is van hasonló név: ilyen a szlovén Per- novo vagy a cseh Perná. Ezek a szavak csak hasonlítanak a pornográfiából rövidült pornó szóra. Mi is a pornográfia?- nemi cselekményeket kendőzetlenül ábrázoló alkotás (rajz, fénykép, film, írás). A szó a görög porné szóra megy vissza, melynek jelentése: ringyó, illetve: bujálkodó férfi... A testnevelés szakos biciklisek, azaz tesisek a népetimológia, a nem tudományos magyarázat hibájába estek, amikor Pornóapáti településnév-táblájánál a pornográfia cselekményét, azaz a bujálkodást kívánták megvalósítani, s azt fényképen rögzíteni, no meg közzétenni. Még jó, hogy nem sikerült, mert akkor nem az Életünkbe, hanem a Híradóba vagy Kék fénybe kerültek volna... 5ZUCLÓ VAGY ZUGLÓ? A budapesti Zugló fölismerhetően a zugról kapta a nevét. A zug régi és mai jelentése hasonló: félreeső, eldugott hely, szöglet, sarok. Mai jelentése még: kicsi, tiltott, rossz hírű... Történetileg azonban nem zug, hanem szug volt a korábbi forma. Zugló keskeny, de nagyon hosszú, az egész kerületen végighúzódó utcája viseli a régi nevet, ez a Szugló utca. Sokan nem értik, ki is javítják: ugye, csak rosszul hallottam, ez Zugló utca. Nem kérem, Szugló! A korábbi történeti formák között tehát ilyen nyelvi alakokat találunk: setét szűk, szugjában, szugoly, szugla, szuglya. És ezek olyasmit jelentettek, hogy sötét zug, zugoly, zúgja..., vagyis egy eldugott hely. Szugló vagy Zugló azért kaphatta a nevét, mert korai Pesttől kicsit távolabb helyezkedett el, alig lakott, félreeső hely volt. Az sz-es formák tűnnek korábbinak, amelyekből zöngésüléssel lettek a mai z-s formák. De azért további érdekes nyelvtörténeti adalékokkal szolgálhat a régi szugló és a mai zugió név fejtegetése. A szug ugor eredetű szavunk. Ebből keletkezett föltehetőleg kicsinyítő képzővel a szugoly vagy zugoly, vagyis kis zugot jelentő szavunk. Am a régi szug kapcsolatban 173
