Életünk, 2013 (51. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 1. szám - Balázs Géza: Élet és nyelv

keztetünk - jól és rosszul, de a mindennapi következtetések kutatói szerint föltűnően sokszor jól. Állítólag ez az emberi nem fennmaradásának egyik titka. Vagyis a helyes következtetés. A helyes következtetés pedig annyira gyakori, hogy föl se tűnik. A helytelen tűnik föl. Például most, Almáskamarás esetében!

Ezért az élet, a megmaradás, a túlélés záloga a tanulás, a tudás, s jó, ha erre figyelmeztetnek bennünket mindennap. Most például Almáskamarás, a gyönyörű nevű békési település kapcsán. De ugyanerre figyelmeztethet az utcán bennünket idegen nyelven megszólító külföldi, vagy akár a televíziós műveltségi vetélkedő, amelyben mindig, mindenki számára akad bosszantóan nehéz kérdés. S bár a televíziós műveltségi vetélkedőben föltehetően kevesen lesznek milliomosok, a tudás mégis élni tanít, és gazdaggá tesz.

A LEGSZEBB MAGYAR HELYNEVEK

Teljesen szubjektiven: Almáskamarás, Aranyosegerbegy, Bakonyszombathely, Bu- csuszentlászló, Cák, Csólyospálos, Csönge, Érpatak, Érsekújvár, Hangács, Garam- szentbenedek, Gödöllő, Gyöngyössolymos, lsaszeg, Karácsond, Kerecsend, Magyarigen, Magyarföld, Óbudavár, Pannonhalma, Pozsony, Rózsaszentmárton, Széphalom, Szabolcsveresmart, Szépkenyerűszentmárton, Szeremle, Szobráncko- moróc, Szolnok, Szomolnok, Tiszakerecseny, Tüskevár, Vasboldogasszony, Vizsoly, Zengővárkony, Zselyk.

BUGYI

Társaságban szóba került a bugyi, s a fiúk alig bírták visszafogni a nevetést. Ártatlan nyelvi példa akart lenni. Arra szolgált, hogy rámutassak, egy hangutánzó szóból (buggyan, bugyog) miként keletkezik képi átvitellel egy főnév: bugyogó, s abból rövidüléssel a mai bugyi. De elég volt a bugyi szó kimondása, máris heves mocorgás, izgalom és nevetés támadt. Mondhatnánk, kibuggyant a nevetés a bugyi hallatán, jó, tudjuk, hogy a bugyi nem a legérdekesebb dolog a világon, de nagyon közel van hozzá.

Bugyi szavunk arra is példa, hogy egy szónak milyen erősen lehet nemi kötődése. A csecsemőnek és a kisgyermeknek még nemtől függetlenül bugyija van, a nőknél végig használatos a szó, tehát a kisleánytól a nagymamáig, ám a fiúknak, férfiaknak régen, több mint száz éve még lehetett bugyogójuk, de ma már csak alsónadrágjuk van. A kisfiúknak úgy io éves korig máig bugyija van, amely később szabását tekintve nem változik meg, de neve alsónadrággá alakul át. Akad is nyelvi probléma, ha a kamasz bugyit akar venni, korábban még mondhatta, de io év fölött már nem.

Eredetileg a fakadó vagy forrni kezdő folyadék hangjából keletkezett a bugy (bugyog és buggyan) szótő vagy gyök. Első jelentése ma is: a folyadék bugyogni (buzogni, forrni) kezd. Innen ered a bugyborék, sőt a buborék is. Átvitt értelemben mondhatjuk: a ruha buggyot vet (kiöblösödik, kitüremkedik), ezért beszélhetünk buggyos nadrágról, valamint a nevetés is buggyan, kibuggyan, ha hirtelen előtör valakiből (mint az imént említett fiúkból a bugyi hallatán). Akinek elmentek otthonról, arra azt mondják: megbuggyant. Tojást is buggyanthatunk: forrásban lévő ételbe tojást ütünk. A népéletben a szónak további fejleményei maradtak fenn. Él a bugyi teljes formája, a bugyogó. Mondják: szellős bugyogó, amelyet tehát férfiak is hord171