Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Czakó Gábor: Világvége 1962-ben
A. Hoffmann Medardus barátja, aki különféle emberek álcájában kószált a világban. Ennek is örült, mert Aczél elvtárs álmában is Aczél elvtárs volt, az egyetlen az egész kormányzatban, aki klasszikus regényeket bírt olvasni. Mi több, régen holt, tehát letűnt német írókat is kezébe vett, holott az ő kordában tartásuk nem tartozott a szorosan vett hatáskörébe. Más kérdés, hogy az említett szerző újra kiadását sem pártolta: minek az ördögöt a falra festeni... A melósok az időjárásról locsogtak, meg a fociról: „Albert labda nélkül lustább a harmadnapos döglött békánál.” A Budafoki úti valamilyen gyár dudája még csak gyűjtötte a levegőt magába, a csehó fölött, hogy a kellő időben ráreccsenjen az emberiségre, mint az élet ura.- Építjük a szocializmust, építjük - morogta az ablak előtti pultnál egy borostás kopasz, aki szemlátomást rendszerint annyit lendített a dolgokon, amennyit hajnali részegsége engedett. - Építjük, építjük, erre meg holnap lebombázzák. - Úgy beszélt, mint aki erősen reménykedik szavai beteljesülésében.- Túrót bombázzák - jelentette ki egy magas vékony, aki Bambi üdítőben vette magához reggeli felesét. - Kidobják. Te meg én építjük, oszt’ odafönn egyszer csak megunják, s kidobják, mint a szart.- Akkor már inkább adják el. A másik elgondolkodott, kortyolt.- Az is meglehet. Nekik is eszükbe juthat. Kidobni fárasztó és különben is minek? - Nyelt egy újabb kortyot. - Igazad lehet, inkább elkótyavetyélik, és a dohányt zsebre vágják. MOLNÁR GYULA ÉS FEHÉRLÓFIA Az események tarka, gyakran páratlanul édes és érdes árama alig érdekelt emberszabású valakit, csak a végkifejlet. Mi lesz már? Dr. Molnár Gyula jogász, börtönben tanult kőfaragó és mariológus a háromnegyed hetes temetői buszhoz igyekezett sírkövet helyre tenni. Ötkor meghallgatta Titokban Keresztelő Szent Ákos miséjét Noé pincéjéban, aztán lesietett az uszodába. Onnan a piacon keresztül áttalpalt a buszmegállóba, nyomában muslincafelhővel. Foszladozó aktatáskájában cipelte szerszámait, megjacinta Gonzalesnek a garabandali Szűzanya- jelenésről írott spanyol nyelvű levelét, amit a buszon szándékozott elolvasni. A táska harmadik rekeszébe a piacon vásárolt kései szilvát és szőlőt önmagának meg muslincáinak ebédre. Fehérlófia meg Réz erdőkerülő lánya Hosszúalattság ártéri erdejének tisztásán szerették egymást. Önfeledt kiáltozásukra összecsődültek a vadak, kíváncsi gombák bújtak elő a tavalyi avarból. A dombtetőn kinyílt a levendula virága és megérett a szeder, a magasban hat gólya keringett. 66
