Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Pelle János: Mélységek titka

az idő foglya lett, melyben mindig előre haladunk, lassan vagy gyorsan, de nem fordulhatunk vissza, mint a térben. Rögzült benne a pillanat, amikor levette előtte az ingét és hasra feküdt a kipárnázott asztalon. Rábízta a testét, visszavonásig. Megtörtént, ezen már nem változtathat, bármennyire is szeretné. Nem törölheti ki az időből a mozdulatot, mellyel megnyomta a kapucsengő gombját, és beleszólt: „A rendelésre jöttem.” Rögtön felhangzott a búgó válasz: „Jól van. Jöjjön fel a nyolcadikra. Várom.” A rozzant porckorongja hozta ide, ebbe a panelsilóba, melynek a liftjében, most, lefelé menet, trágár feliratokat bámul. Az ajtón kilépve reszelős férfihang formed rá: „Ugye maga költözködik egész nap ? Beteg a szívem, nem bírok emeletre mászni. Szóljon már az embereknek, vigyék fel a hátukon a szajrét!”

O nem költözködött ide. Esze ágában sem volt. A tragacsával érkezett, meg egy bőrönd ruhával. Két öltöny, három pulóver, négy ing. Gatyák, zoknik és pizsamák, amelyek a válása óta kísérik. Mikor először járt itt, csak pénztárca volt nála, benne a cím: Surranó utca 24/d, nyolcadik emelet 4. Gyógymasszőr és sorselemző. Ki gondolta volna akkor, hogy a második kezelés során kicsírázik bennük a vágy, ami a harmadikon már termést is hoz, annyira, hogy le is aratják? így lesz az Idegen férfiből két hét alatt Szívkirály, ha erőt vesz rajta az igézet.

Kérdés, hogy Mari tényleg bűbájjal kötött-e magához. Nem érzett semmi rendkívülit. Csak az merült fel benne, már az első tíz percben: „Ha már úgyis gyömöszöli a hátam és közben kacérkodik velem, miért ne szeretkezzünk?” Romantikusabb lehetett volna. De a kapcsolatok többsége ilyen prózaian indul, még ha utólag a férfiak és a nők rózsaszín ködöt fújnak is rá, hogy úgy érezzék, találkozásuk és egymásra találásuk egyszeri, megismételhetetlen csoda volt. Az első kezelés végén úgy érezte, félreértette a kedvességét, a nő nem is annyira kihívó, mint először gondolta. Esze ágában sincs kikezdeni vele, félreértette a helyzetet. Micsoda képtelen ötlet, Szibillával lefeküdni... Öltözködés közben udvariasságból megkérdezte: „Jósol is azoknak, akiket dögö- nyöz?” „Csak ha külön kérik, és fizetnek érte. De magának kivetem, mert magam is kíváncsi vagyok rá, mit mondanak rólunk a lapok.” „Akkor legközelebb már tudjuk, mihez tartsuk magunkat”, felelte, és újra úgy érezte, lehet még közöttük valami.

Átment a nevenincs parkon, és a következő panelháznál jobbra fordult. Megérkezett. Itt van „Tibi papa kifőzdéje”. Sokaknak a nap fénypontja, amikor betérnek ide. A falakon ősrégi plakátok reprodukciói. Műanyag széken ülő öregasszony kanalazza a főzeléket, fogadja egy ételhordós öregúr napok óta várt köszönését: bár csak egyetlen pillanatra, de oldódik magányos nyomorúsága. Három meszes ruhájú férfi. A közelből ugrottak le, közben megtárgyalják az esti meccset, utána folytatják a festést. Ősz hajú, öltönyös, csokornyakkendős úr. A Wall Street Journalt olvassa, miközben brassói aprópecsenyét falatozik. Hát ezt meg hogy kerül ide ? Divatosan öltözött nők és férfiak ugratják egymást evés közben. A közelben székelő ingatlancég ügynökei, valami fejtágítón vettek részt. Három hónapig próbaidősök, ha nem hozzák az elő81