Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - Géczi János: Jeruzsálem
G É C Z I ) Á N 0 S Jeruzsálem Amit a házfalakból, temetőkből, vallási építményekből és lakóházakból kiolvasok, nehézkesen rakom egybe. Itt a termetes, fallá állított kövek közötti résből kinövő, koronás-daru bóbitával virágzó kapribogyócserje borul alá, ott a csipkeharaszt, amelynek törpe boglyájába előszeretettel ragad mindenféle madártoll, de többnyire az elvadult házi galambok pihetolla, s persze a korallpirossal másodvirágzó szurokszegfűk csomói, amelyek rendszerint az ereszcsatornákból, illetve a kőházak guanóval feltöltődött fali üregeiből törnek elő. Itt meg a hadisz bölcsessége, ott a Tóráé vagy a Bibliáé illeszthető egybe darabjaiból, ha éppen régies betűmetszésük ellenére kisila- bizálhatóak. Túl azon, hogy minden szövegben akad egyetlenegy közös: a városkapukat biztonsági okból estére bezárják, és a falakon kívül, hacsak nem a Sion-hegyen, nem állnak házak, kizárólag eltérő állításokra bukkanok a várost dicsérő vagy átkozó olvasmányokban. Ahol vérét hullatja a keresztény szent, ott arabs paripa istállója áll, ahol Salamon biztonságos lóistállója magasodik egykoron, onnan Mohammed Buraq nevű lova szárnyal az égbe, s ahol kettő-, négy- vagy hatszárnyú szellemi lények adják hírül a kegyelmet, ott zsidók káromolják a vérszomjas keresztes lovagokat. Jeruzsálem az ortodox zsidók számára legvonzóbb a Templom lerombolása előtt, majd meg a negyedik században, amikor még a Római Birodalom népessége hezitál, kereszténnyé lesz-e vagy sem. A kevésbé hithű zsidók szerint a jelenlegi évek a leginkább fejlődést ígérők, a bizánci időszámítás szerint Nagy Constantinus és anyja, Heléna korszaka hozza a településre a fényt, a törökök Szulejmán uralkodásának idejére teszik a fénykort, és sorolható elő még annyi egyéb szempontok szerint a város aranykorának időszaka. Evlija Cselebi török utazó, amikor 1648-ban erre kóborol, bár romlónak bizonygatja a hely állapotát, elismerősen szól gazdagságáról. A Próféta Kupoláját, amelyet hűsítő színűnek mondott csempével díszítenek, s a zarándokhelyet kövező tizenhat iskolát és negyven medreszét éjjel is Koránt szavaló dervisek népesítik be, s vég nélkül zümmögik Alláh nevét. Cselebi, korának ismert világvándora, aki az egykori magyar területek édeni emlékeiről terjedelmes listát készít, gondol arra, hogy a javak mértékét akkurátusán följegyezze. Tőle értesülök, hogy abban a három hónapban, amíg tenyészik a vegetáció és szedhető a zöldség, gyümölcs érik, negyvenháromezer szőlészet, virág- és veteményeskert terményét élvezhetik a jeruzsálemiek. A bazárban pedig kétezer-negyvenöt üzlet működik, hat italmérés, hat fürdőház áll a rengeteg, kitűnő piac mellett. Én, aki gyakran az utazásirodalom ismert szemfüles alakjainak naplói segítségével tervezem a magam vándorlásait, s nem a Bibliád A, mint a negyedik században vándorló Egeria asszony, aki ekként jut el Jeruzsálembe, most, ha arabul tervezném látni a várost, biztosan Cselebi szemével tenném, de most kifejezetten nem esett senkire és semmi szent könyvre a választásom. Megérkezem, nem látok jujubát, se dato75
