Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 9. szám - Kulin Ferenc: Baudelaire-problémák és a magyar lírai modernség néhány kérdése

26 Uo.:420-421.

27 „Az áprilisban kinevezett kormány és Becs között az első súlyos konfliktus már ugyanebben a hónapban (április) kirobbant, mégpedig az államadósság kérdése körül. Üres kasszából kellett volna hozzájárulni olyan birodalmi adósságok törlesztéséhez, amelyekből Magyarországnak semmi haszna nem volt. „...az államadósság ügyét április elején a magyar miniszterek nem voltak hajlandóak az országgyűlés elé terjeszteni, s még a kabinet olyan mérsékelt tagjai, mint Széchenyi vagy Deák sem tartották jogosnak a bécsi kívánságot...!” Előbb-utóbb azonban „a magyar kormánynak be kellett látnia, hogy lépésével nemcsak az osztrák banktőkéseket, de az ausztriai államadósságban érdekelt európai pénzügyi köröket is magára haragította, mivel azok a monarchia hitelképességéért aggódtak, illetve államcsődtől féltek.” Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége; Magvető, 1986. 303-304.

28 Röppentyűk, 15. Ch. B. Vál. Műv. Európa, 1964, 345-346.

29 Korompay, im.: 66.

30 Baudelaire: Edgar Poe, (B. Vál.: 426-427.)

31 Jóval korábban leírta már: „minden emberben, minden órában két egyidejű igény működik, az egyik Isten felé, a másik a Sátán felé. Az Istenhez fordulás, vagy spiritualitás, vágy a fokozatos emelkedésre; a Sátánhoz fordulás, vagy állatiasság, az alászállás öröme.” Meztelen szívem; B. Vál.: 360.

32 A francia reflexiók gazdag illusztrációját kínálja a Bajomi Lázár által szerkesztett és kommentált Francia Tükör, Magyar Hírmondó, Magvető Kiadó, Bp., 1987

33 „A ’megértés’, ha evangéliumi gondolat egyáltalán, kizárólag a logosztermészettel kapcsolatos jánosi - apostolok utáni - spekuláció lehet. í...-) A meditáció egy olyan fogalom, amely az Újszövetségben egyáltalán nem fordul elő. Az esetleg neki megfeleltethető ’cogitatio’ szónak az Újszövetségeién többnyire negatív jellege van, mint a gonosz cogitatio cordisnak, összhangban a Teremtés könyve 6,5 (és 8,21) versével: ...cuncta cogitatio cordis intenta ad malum (és hogy szíve gondolatának minden alkotása...csak gonosz). (...)

34. Pálnál a cogitarénak tulajdonképpen pozitív jelentése van (...) ahol valóban azt jelenti, hogy ’elmélkedve átgondolni.’ Ez a bennünk lévő pozitív gondolkodás azonban Isten működése. (...)

35 „A modalitás a költészetben az a (többnyire tudatosan) kiemelt egyéni, szubjektív viszonyminőség, melynek jegyében a költő tudatában (jelzendő) tárgyához, (jelalkotó) tevékenységéhez való tevékeny magatartása egységes tudattörténéssé összegeződik.(...) Az minőség, melynek értelmezéséhez a jeltudomány segítsége elengedhetetlen, de önmagában sohasem elég. Egyszerűbben szólva: a költő létéhez való viszonyának összefogó, uralkodó, minősítő szubjektív eleme.” (A kiábrándultság hanghordozása; In. N.G.B.: Létharc és nemzetiség; Magvető, 1976, 99.)

36 Dávidházi Péter két tanulmányában elemzi Arany vallásos ihletét:

1. Sejtelem, avagy a költészet vigasza (Holmi, 21. évf., 10. sz. 2009

2. Harmadnap. Arany János és a feltámadás költészete (Holmi, online kiadás)

63