Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 8. szám - Balázs Géza: Élet és nyelv

Kicsit úgy állok itt e mélységes mély szóbánya előtt, mint a falusi bácsi Pesten az állatkertben, amikor megpillantja a zsiráfot: No hát ilyen állat nincs!

A FOGOLYTÓL A HATTYÚDALIG

Van-e szebb ének, zene, hang a madárdalnál ? Amikor tavasszal, kora nyáron a madarak énekére ébredünk? A madárdal szépsége és rejtélye régen rabul ejtette az embert. Annyira, hogy csodálatos madaraink neve a legtöbbször hangutánzó szó: az ember megpróbálta utánozni ezt a szépséget. Be kell látnunk, a nyelv segítségével nem mindig sikerül. Az ének és zene talán olykor megközelíti.

Megjelent egy Madárnévkalauz. A Kárpát-medence madarainak névkalauza. Ja- kabb Oszkár munkája (Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012). Belelapoztam, hogy ismerkedjem a madárnevekkel. Majd annyira belefeledkeztem, hogy elfelejtettem leszállni a buszról. S a busz elvitt a végállomáson túlra, a szántóföldek és az erdők közé, a madárdalos természetbe. Föltűnő, hogy madárneveink nagy része hangutánzó szó. Hallgassunk bele:

Bakcsó, népi neve: vakvarjú: a neve a madár kvak-bakk-vakk-szerű hangját utánozza.

Gólya, humorosan emeletes veréb, eszterág, illetve népiesen: cakó: nevét a cak- cak vagy cik-cik hangjáról kapta, amelyet kelepelésnek hívnak.

Hattyú: énekes hattyú, bütykös hattyú, kis hattyú, fekete hattyú: neve ugor kori, más vélemény szerint a hatty hangutánzó tőből ered, hattyó, hattyú.

A hattyú éneke azonban különleges jelentőségűvé vált, ez a hattyúdal. A hattyúdal-legenda szerint a madár, midőn halála közeledtét érzi, mélabús dalba kezd. Megfigyelték, hogy a halálos sebet kapott hattyú a levegőben zuhanva valóban dallamos hangot ad. A magyarázat a hosszú légcsövének az alkatában rejlik: esés közben a ki- préselődő levegőoszlop rezonanciát kelt, s ez okozza a különös hangzást. Magyarázza a könyv. A szólásmondás valakinek a hattyúdaláról az illető utolsó fellépését, búcsúelőadását jelenti. Persze csak szabályosan, mert a szólás torzítása mosolyt csal elő: „Hattyúdalként fogok visszavonulni”.

Nagy lilik: nevét a lilik-lilik-szerű magas csengő szaváról kapta.

Tőkés réce: réce és ruca szavunk hangutánzó eredetű, a réce-ruca hangja közismert: hápogó.

Van még böjti, csörgő, kanalas, kékszárnyú, kormos, fehérarcú, cifra, márványos, sőt: fütyülő réce, vagy: sípoló réce, sípos kácsa (és még további tucatnyi récefajta); messze hangzó füttyét gyakran hallatja, ez okból Heves megyében még juhászlegénynek is nevezik, mert úgy füttyög, mint a bojtár a kutyájára.

Következzék a vágómadarak közül a héja, vagy hijja, hejö: neve a madár kija-kíja- szerű vijjogását imitáló szó. A héjának is van közéleti vonatkozása: az amerikai külpolitikai zsargonban az erőszak hívét, a háborúpárti politikust héjának (hawk) nevezik. Ellenfele a békepárti, a galamb (dove).

Olyv, kánya: kánya madárnevünk a héja, ráró vagy ölyv szavainkhoz hasonlóan hangutánzó eredetű. Hangja hasonlít az egerészölyv hijé-hijé vijjogásához.

50