Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6-7. szám - Tóth Erzsébet: Tárcák
pasztalásának esélye, nem csupán csodavárás. De képes megéreztetni olykor, hogy a csoda bennünk van. Az összefogást mutatta meg ez a film, hogy igenis, szemben a hiedelemmel, ez a nép össze tud és akar fogni. Van hite és célja. Futnak, gyalogolnak, integetnek, kocsival kísérik a zarándokokat, filmezik őket, bátorítják egymást, reményt találnak egymás szemében. Szükség lesz rájuk, és ránk is, kik csak nézünk. Mert a Magyarországra zarándoklattal rajzolt kereszt azt jelenti: vannak, akiknek elegük lett a sopánkodásból és a tehetetlenségből. Új honfoglalást jelent. Vissza kell foglalni Magyarországot. Mert elvették tőlünk. LÁTVÁNYPARASZT Amikor beütöttem a Google keresőjébe, és kiadta, hogy a keresett kifejezés egyetlen dokumentumban sem szerepel, egy kicsit megnyugodtam. Mert ezt a látványparasztot én bizony láttam leírva valamelyik nyári Szabad Földben. Nem volt kedvem elolvasni a cikket, eléggé felkavaró volt így is. Bajor látványparasztról volt szó egyébként, erről meg rögtön eszembe jutott a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban című film. így még borzasztóbb volt az egész. Netán vannak már látványparasztok, akik csak úgy néznek ki ? A parasztot jelképezik külsejükben? Vagy a látványpékség ihlette a szóalkotókat? Mit jelenthet? Netán vannak már élményparasztok is az élményfürdő mintájára? A látványparasztot csak nézni lehet, beszélni vele nem? Esetleg el is van kerítve, mint a csíkosfarkú maki ? Nem tudom. Talán el kéne felejteni, de nem megy. Régen, mikor még iskolába jártam, három kategóriát alkalmaztak az emberekre: munkás, paraszt, egyéb - ide tartozott az értelmiségi, a hivatalnok, más gyanús elemek, sehova be nem illeszthetők. Egy ismerősöm - régi arisztokrata család sarja -, édesanyja például kávéfőző volt egy presz- szóban, a proletár szellemiség nevében mindenüktől megfosztották őket, dolgoznia kellett, hogy enni is tudjon, meg ruhát venni a gyerekének. O tehát végül is fizikai munkás lett, ha jól gondolom, a gyerekét mégis egyéb kategóriába sorolták. Mivel az iskolás még nem lehetett egyik sem, hiszen gyerek volt, felmenői után sorolták be, oda volt írva a neve mellé: M, P, E. Aki M., vagy P. volt, az uralkodó osztályhoz tartozott, lévén akkor munkás-paraszt kormány regnált, sajnálatosan hosszú ideig. Az értelmiségi, meg az egyéb megvetett, megtűrt, olykor megfélemlített, elhurcolt, kitelepített, stb. egyén gyermeke kapta az E. betűt. Az iskolában, a tanulókon azonban ez nem látszott. Az uralkodó osztály tagjai voltak a legszegényesebben öltözve, közülük kerültek ki, akik nem vettek fagylaltot, amikor az orvos- vagy szinészgyerek vett, és nem is kértek a felajánlott ötven filléres gombócból, mert annyira nem hiányzott a fagyi. Majd az anyu vesz, ha vasárnap megyünk a ligetbe. Szóval ezek a munkásparaszt gyerekek nem uralkodtak, legalábbis ez nem látszott rajtuk. Nem voltak se látványmunkások se látványparasztok. Valódiak voltak, és a gyerekeik is. Fia nyáron elmentem nagyanyámhoz, aki igazi paraszt volt és úgy is nézett ki, visszavedlettem én is kicsi 60
