Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 5. szám - Sándor Imre Márk: "...valami kenyérízű, ami nélkül most már nehéz volna meglenni"

folyamatos megjelenését mutatja be az Iskolában. Tanulmánya azonban a kenyeret, és a közös étkezéseket figyelmen kívül hagyja.23

O- és újszövetségi megközelítésben a kenyér gazdag szimbolikájából elsősorban az isteni segítséggel történő táplálás kerül az első helyre. A keresztyén teológiában a kenyér mindenekelőtt maga Krisztus. Ennek a szimbólumnak az erős tartalmi töl- töttségére leginkább az katolikus eucharisztia mutat rá, amelyben Krisztus és a kenyér teljesen eggyé válik. Mindezek értelmében a kenyér folyamatos jelenléte az isteni gondviselés, a megváltás és a kegyelem jelenléte is. Ezért történhet meg, hogy az állandóan éhes növendékek mindig kapnak ételt, mindig kapnak kenyeret, és ennek a kenyérnek az alreál világában komoly értéke van.

A kenyérrel a műbe a Medve által is elképzelhető24 názáreti Jézus „beáradása”25 hangsúlyozódik, és a történetben lassan kibontakozik a kegyelem és a megváltás állandó jelenléte.

Medve viszonyulása a kenyérhez a kegyelemhez való viszonyulását is jelzi. A zsíros kenyér földhöz vágásakor (azt követően, hogy édesanyjától kéri az iskolából való elvitelét, de még szökése előtt) a kegyelmet és gondviselést nem veszi számba, és saját erejéből próbál változtatni a helyzetén. Éjszakai szökése az ember, az individuum lázadása egy nálánál nagyobb erővel szemben. Megszökik, de ennivalót nem visz magával - és ebben főleg a kenyér hiánya a fontos, amit Medve akkor is és később is szeretett, és amit a növendékek más ételekkel együtt gyakran fel is vittek a hálóterembe.26 Vagyis lett volna lehetőség egy darabka kenyér elvitelére, de az édesanyjától kapott mellényen kívül semmit sem vitt magával. Kiderül, hogy a szabad akarat csak a kegyelemmel érhet célhoz.27

Az isteni kegyelem és szeretet végső felismerésére a legutolsó jelenet világít rá, amikor Medve az általa korábban alig tudott imát parafrazált és általa jelentősen átformált alakban mondja el.28 „Add meg a mi mindennapi kenyerünket ma... mindenkinek, a Bébének, Szeredynek, Zsoldosnak, és akkor már nekem is, mert akkor mégis fontos, én is ott akarok lenni, megszoktam a vén hülye pofájukat...”29

A kenyér megkerülhetetlenül fontos szerepet kap a vallásos olvasatokban. Ugyanakkor nem kerülhető meg, hogy az Iskola ban megjelenő kenyér az esetek többségében zsíros kenyér. A zsíros kenyér jelentőségének meghatározása az azt „körülvevő” ételek szimbolikájának vizsgálatával történhet meg.

Medve elsődlegesen a kenyeret szereti „[...] mindent kenyérrel evett. Máskülönben nem érzi igazán az ízüket, magyarázta egyszer.”30 A keresztyén szimbolikában nem kapott helyet a zsír, az élelmiszerek közül a kenyér és a hús fogalja el a két fő helyet. A kenyér mint szakralitáshoz kapcsolódó élelmiszer a pozitív tartalmak szimbóluma; természete a lélekhez és a pozitív értékű transzcendens világhoz áll közel (mindezt János evangéliumának egyik részlete tömöríti össze a legjobban: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.”31). Ennek a tartalomnak a hús az ellentéte, ami a test szimbóluma, ami a pozitív értékekkel ellentétben álló minőség. Ebből adódóan a hús megjelenése a negatív tartalmakat sűríti magába.

55