Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - Sándor Imre Márk: "...valami kenyérízű, ami nélkül most már nehéz volna meglenni"
A már tárgyalt édes íz szokatlan megjelenése - a reggeli édes kakaó kivétel, amit minden növendék szeret - mindig é'es konfliktust eredményez, vagy ahhoz kapcsolódik. Orbán korábban említett süteményein kívül más sütemények is megjelennek: Medve két alkalommal kap cukrászsüteménynt)au nevezett ételt. Mindkét alkalom a kezdeti meneküléséhez kapcsolódik: levelének kicsempésztetéséhez (ezért megróják) és ezt követően édesanyja látogatásához (maradnia kell). Szintén Medve az, aki meglepően heves indulatot generál, amikor vissza akarja adni Orbánnak a Schulze által szétosztatott csomagból származó süteményt: „Érthetetlennek látszott Gereben Énok felháborodása. / Végre megtalálta a szitkot, amit keresett: / - Te cserkész!”15 A sütemények, és a hozzá hasonló édes ízek tehát kinti élelmiszerek, bár mégis van példa arra, hogy maga a katonaiskola adja. De ilyenkor is megjelenik a konfliktus. Formes apját „ [e]gy nyájas őrnagy a szökőkútnál”16 arról tájékoztatta, hogy a napi ötszöri étkezés keretein belül néha akár csokoládét is kaphatnak a növendékek. Ez meg is történt, és egy alkalommal töltött csokoládé járt uzsonnára. Emiatt került elő szokatlan időpontban a kacsazsír, mivel a csokoládé mellé adtak „egy karéj puszta kenyeret”17, mivel „[kjenyeret mindig adtak az uzsonnához.”18 Ezután történt meg a kacsazsíros üveg összetörése, és ekkor kezdődtek el a Merényi által vezetett fosztogatások. És ehhez kapcsolódik a nem sokkal később kipattanó Ottevényi-ügy is.19 Ottevényit az ügy zárásaként kicsapják; vagyis az a szereplő tűnik el, aki egy iskolától kapott édes ízt (amilyen a reggeli kakaó is, vagy a mézes kenyér) - Bébé számára is meglepő módon - nem ette meg. Valamit nem interiorizált az íratlan szabályokból, elutasította az extrawurstot, és aztán olyan módon próbált lázadni, ahogy arra nincs mód.20 Ilyen megközelítésben az sem elhanyagolható, hogy a tanév szeptemberének elején érkező hét újonc az iskolába érkezése után nem sokkal a következő dallamot hallotta hamisan, akadozva, de emberfeletti türelemmel ismételgetve: „Aki nem lép egyszerre - nem kap rétest estére”.21 Szintén az édes íz jelenik meg néhány szem szaloncukor formájában azon a délutánon is, amikor az osztály társadalmának felső köre önmagán belül rendezi át az erőviszonyokat: uzsonnaidőben Mufi üzletét erőszakkal veszi át Merényi és Varjú. A regény egyik mozgatóerővel bíró íze tehát az édes. A másik jellegzetes íz és étel a szintén fontos történésekhez kapcsolódó kenyér. Lényeges, hogy Medve több fenyítése is a kenyérrel áll szoros kapcsolatban. Vajon mi az oka annak, hogy minden étel közül a kenyér jelenik meg a leggyakrabban?22 Vitathatatlanul a középpontban áll, előfordulásainak száma és szimbólumként történő értelmezése a regény teológiai olvasata felé tereli a figyelmet. A szöveg számtalan Bibliai vonatkozása közül elsősorban a miatyánk és annak mindennapi kenyér motívuma az, ami a kenyér zsidó-keresztény szimbólumként való kiemelt jelenlétét sugallja. Szántó Gábor András tanulmánya a keresztény szimbolika 54
