Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 2-3. szám - Lőcsei Péter: Ugyanarról másképpen
RGY: Tőlem A kis japán került a kötetbe. Címe szerint Weöres Sándor testi-fizikai megjelenéséhez hajaz valamelyest. Az egész vers az én Weöres-élményemet fejezi ki. És nyilvánvalóan azért egy ilyen távol-keleti analógiával, mert ezt egész költészete hitelesítette, igazolta. A vers írójának szándéka szerint igyekezett megjeleníteni azt a tágasságot és egyúttal mikrokozmikus környezetet, amely költészetében megjelenik. A többiért maga a vers beszél. Megjelent egy kötetemben is, a KézrátéteRscn. Megkeresem, és dedikálom az emlékezés jegyében. [J^őcsei Péternek szíves beszélgetésünk alkalmából: Rába György 2007. 12. 9.”] A kis japán W. S. emlékének Négy égtáj felé házi pagodája ereszére csengőket aggatott folyvást a szél az ezüstön a bronzon csendített víg mord lágy tört dallamot a kis japán lábát keresztbe fonva imaterme pitvarán üldögélt és fülelte amit évszámra észak dél és kelet nyugat hozzá beszélt vedlett küszöbén ringott önfeledten a mindenség sűrű hangjaira az esendő térből kiszigetelte időtlenné kövesült mosolya s hitte hihette is a levegőég társalgó pajtásul szemelt ki a rég voltak távolodó világok rejtélyeit dalba szedve neki pedig mikor két ellenlábas ércet házasított naprendszer-sarkokat kötött össze nem fejtett de eszelt ki titkot ami rajta is túlmutat s tudtam róla ő csengettyűi nyelve csöpp testében zsong-bong az emberi esélyek összkara és ezt a cselt is a mókára fúrt agyú neveti ám ahogy ujján a magasba intőn futott olykor a villám lángja át ráocsúdtam milyen ha a múlandó az Énen túlra hág LP: Befejezésül A sebzett föld énekéről szeretném kérdezni. RGY: A sors úgy hozta, hogy Weöresnek csupán posztumusz kötetéről írtam a Jelenkor 163
