Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 12. szám - Szabó Tünde: Fehér (Életünk 2000-2004)
90 december 8., szombat NÉPSZABADSi4 ttEVESBE A SAJAT HAZAJABAN... Az Életünk értékei Mr a turistalátványosságok tK nem szerepel — Szom- le? egyik legjelesebb nemessége az Életünk című- Irodalmi, művészeti, kri- t folyóirat — pontosít a ■siesztő, Pete György, aki űrien Ismerteti az Életünk BSát. jelenét és vázolja ter- t» Hely és szellem- Zz a kiadvány 1963-ban 0t napvilágot, kezdetben a ^r-dunántúli megyék kőét kiadott periodikájaként, ►-tói már rendszeres, két- k. 19-tői pedig havi megje- toet. Irányvonalát, széliéivé: sok tekintetben megissza, hogy Szombathelyen meg, s ezáltal termé- fcsen kötődik a nyugat-du- pr. - régióhoz. Nemcsak to- káCailag, hanem a törté- B hagyományok révén és V3eréből, tematikájából ■fer is. a folyóirat min- foctos feladatának tartot- * polgári fejlődés értékei- Jtkutatását és gondozását.- Hégsem a Nyugat-Du- Bkcn olvassák a legtöb- Igaz, az Életünkre is jel- ■á hogy legkevésbé a salátájában próféta — alig- ■ee Budapesten és a hatást kívül ismerik és kedve- i legjobban. Ez utóbbinak ►Ée: az oka, hogy immár ►arányosan nagy figyel- leeentelünk a külföldi rna- r erődalomnak.- irodalmat említ, holott Betűnk egyik legvonzóbb Ihciága, hogy sok tény- PVtt, történelmi publicisz- t közöl. — Én 1977 óta szerkesztem a lapot, azóta rendszeresen jelentetünk meg dokumentumokat, publicisztikákat, politikai esszéket — bár ez utóbbi műfaj nem vált meghatározóvá. Annak idején Simonffy András azóta bestsellerré vált művét, a Kompország katonáit mi jelentettük meg. Az Életünkben lehetett először olvasni Száraz György drámáját, a Tábornokot is. Tény, hogy ez a folyóirat nem kezelte az akkoriban szokásos szemérmességgel a XX. század történelmének kényes kérdéseit. De talán ez sem véletlen: mindig fontosnak tartottuk, hogy élen járjunk a nemzeti önismeret ki tisztulásáért-kitisztá zásáért vívott csatákban. Csak a kérdések kényesek — Ez alighanem konfliktusokkal jár. .. — Kétségtelenül. De nem nagyon hiszem, hogy van más lehetőség például a népi'—urbánus vitákon való felemelkedéshez — az Életünk hasábjain megjelent Csengey—Balassa vitára gondolok a zsidókérdésről —, s egyébként is: ez a lap az utóbbi tíz-egyné- hány évben már megszokta az ütközéseket. Mert elég sokszor voltunk a helyi és az országos kultúrpolitikai irányítás bírálatának kitéve. Bár az is igaz, hogy ez manapság már nemhogy nem bűn, hanem kifejezetten érdem. — Nyilván akadnak kevésbé viharos fogantatású értékek is. — Az előbbiekhez hasonló jelentőségűnek tartjuk értékfeltáró munkánkat is, régi irodalomtörténeti, szépirodalmi művek gyűjtését, rendszerezését. Talán nem tűnik nagyképűségnek, ha Hamvas Béla újrafelfedezésének érdemét is magunknak tulajdonítjuk — legalábbis néhány irodalmi aspektusból tekintve. Hiszen három évvel ezelőtt, amikor az Életünk Hamvas Béla-Jtülönszámmal jelentkezett. az irodalmi folyóiratok történetében szinte példátlan módon utánnyomáshoz kellett folyamodnunk, olyan nagy volt a kereslet. És ugyanígy jártunk tavaly a Szabó Lajos-em- lékszámmal is. — A „rendes" számokat kik írják? — Szerzőgárdánk többségét a középnemzedék alkotói teszik ki, a negyven-ötven évesekből áll a törzsgárda. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy elutasítanánk a fiatalokat vagy kizárnánk az idősebbeket. Nyitott hasábok — Ez nyilván nemcsak életkori, hanem szellemi irányvonalat is jelent. — Ez azt jelenti, hogy az általunk vállalt liberális elvek mellett örömmel képviseljük az ifjú, ha úgy tetszik avantgárd tehetségeket is. Közeli barátság fűzi az Életünket a párizsi Magyar Műhelyhez vagy éppen a nem avantgárd fiatalokhoz, éljenek akár Magyarországon. akár Amerikában. De megjegyzem: ez sem újdonság, a lap céges-régen vállalja ebben az úttörő szerepét. Alapgondolatunk ugyanis: jussanak érvényre az értékek! L. Zs. Az Etetünk című folyóirat december 10-én, délután mutatkozik be az írószövetség Bajza utcai székházában.
