Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 12. szám - Lőcsei Péter: Emlékek, dokumentumok (Beszélgetés dr. Palkó Istvánnal)
Vas Népe, 1966. II. 27. Az Életünk horizontja Három évvel ezelőtt osztatlan öröm fogadta a négy megye (Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Zala) közös kiadványának első számát. Természetes igény szülte, s az a jószándékú hivatalos támogatás, amellyel anyagi alapot teremtettek a vállalkozáshoz. Alcíme szerint irodalmi és művészeti antológia, gyakorlatilag évi három alkalommal megjelenő folyóirat, amely főleg a négy alapító megye területén élő, vagy onnan elszármazott szerzők írásainak ad helyet. Az újdonságnak kijáró érdeklődést néhány értékelő vita-értekezlet követte, az egyes számokat több-kevesebb következetességgel rendszeres kritika, ismertetés a négy megye napilapjában, egykét alkalmi visszhang a fővárosi lapok hasábjain. Ez a viszonylagos, vagy látszólagos érdektelenség és a negyedik évfolyam megkezdése időszerűvé teszi a kérdést, milyen távlatok nyílnak a kiadvány hasábjain az író és az olvasó előtt, milyen az Életünk szellemi horizontja? m Parttalan hátország? Szépprózában kissé szűkös a választék. Kimagaslóan nagy sikerű, rendkívül izgalmas, országos érdeklődésre számot- tartó elbeszélést, novellát nem közölt az Éietünk. Palkó István szerkesztő véleménye szerint a mennyiségből futotta volna, de a minőséggel, a színvonallal sok gondja akad a szerkesztőségnek. Szépen megír; és zömében mai ihletésű noreUÜ viszaat gyakran cimtofac a ÜatíTisyfea«, Hkr:r-_ -r £_ _» , . 2 p--rr- :: - ■: 55-1 itTeasÉg aesri~ — -.-tv-- — - f-rmr- Iferibn Imrét. Molnár Józsefet, a győri Fozsgci ZoI- • tár.*. Debrecent Imrét, a Nagykanizsán élő Morvay Gyulát. A r.égy megye mir.- szellemi i hátország kicsinek bizonyult ki kellett tágítani határait így kerültek az Életünk von zókörébe Szentiványi Kálmán Bertha Bulcsú és mások. A lí rai termés elevenebb, sokszí nűbb, gazdagabb, s ha az it élő költők közül e gazdagsá; kapcsán megemlíthetünk né hányat, akkor elsősorban Cser hát József. Káldi János é Kulcsár János nevét kell le I írnunk. A megyehatároka azonban a líra vonatkozása ban is — nagyon helyesen — átlépte a szerkesztés. Hasonh I folyamat zajlott le a többi ro vatokban is. A kezdetben nagyjából jól körülhatárolható szellemi hátország tehát egy újkeletű szóval élve parttalanná vált. A nyugat-dunántúli jelleg ezzel javarészt elmosódott. de a kör szélesítése mindenképpen használt a kiadványnak. Hasonló törekvésekkel más vidéki folyóiratokban is találkozhatunk. HJ Történeti múlt — történeti jelen Tanulmányaival váltott ki legnagyobb érdeklődést, vitát az Életünk. A szerkesztő véleménye szerint ez a kiadvány erőssége, erre figyel fel az irodalomtörténet, ez a rovatban megjelent írások egy részét szakkörökben nyilvántartják és fel is használják. Éppen e figyelem miatt kell megismételnünk többször említett kifogásainkat a tanulmányrovatról. Terjedelemben. fontosságban túlnyomó részben az irodalomtörténeti múlt kap helyet a rovatban. (Vörösmarty, Madách, Dante, Gárdonyi) Változatlanul azt tartjuk, hogy az irodalomtörténeti múlt művelése elsősorban irodalomtörténeti kiadványok és folyóiratok keretébe illik, míg a címében is a mai- ságot hirdető kiadvány fő feladatául inkább az irodalom- történeti jelen. Vagyis éppen fordított arányokat vélünk eszményinek a tanulmányok rovatában. A felszabadulás óta eltelt két évtized irodalmi jelenségeiről alig kapunk átfogó tanulmányt az Életünkben. A Juhász Ferenc költészetéről megjelent «tanáé» is csak a ítr ar-s vonaÜDOBOtt. Sem elég :xgu tékát ex a szellemi teriaaot. nem cstrytra ko- *s*Jrs és az Irodalmi áramlatokból kibontakozó jövőre, mint inkáb a múltra irányítja figyelmünket. S egyúttal arra készteti e tanulmányrovat szerzőit, hogy erőfeszítéseiket olyan területre irányít- • sák, ahol a munka oroszlán- részét mások már elvégezték , Közben gazdátlan marad ;- mai próza, a mai dráma. ;- mai költészet hatalmas terű t lete. hogy csak néhányat em l lítsünk. Természetes lenne- hogy az országos folyóiratok- ban megjelent viták áram » körébe az Életünk is bekap- csolódjon. Igaz. hogy ritkái t jelenik meg, újdonságízén- frisseségén nyomot hagy ; . hosszú átfutási idő, de ez nen adhat felmentést a nyilvánva- Zó feladat vállalása alól. Le hét, hogy az Életünk nem veszi át e viták irányítását, nem ad gyökeresen új, vagy más irányt a mai irodalom értékelése körül kibontakozott eszmecseréknek, mégis marad az el nem hanyagolható kötelesség: az olvasó irodalmi érdeklődésének irányítása. A tanulmányok stílusát gyakran kifogásoltuk, főleg a szaknyelvi kifejezések halmoz« miatt. Ez — véleményünk szerint —, nem egyértelmű a tudományossággal. Példaként hadd említsük meg, hogy Lukács György tanulmányait általában németből fordítják magyarra, s még a fordítás ia sokkal magyarosabb, világosabb. közérthetőbb (pedig tudományosabb!), mint az Életünk számos tanulmánya. A szaknyelvi kifejezések ésszerű és nem öncélú használatát természetesen nem kárhoztatjuk. összefoglalva: a tanulmány rovat maisága és a tanulmányok magyarosabb nyelvezete helyes irányba tágítaná az Életünk horizontját LH Hazai mindenféle Van egy rovata az Életünknek. a Hazai Jegyzetek, amelyben mindenféle cikk, eszmefuttatás, riport, megjegyzés. rövid értékelés békésen megfér egymás mellett: képzőművészeti napló, felmérő cikk a művelődésügy valamelyik területéről, útinapló, időszerű riport E rovat frisse- sége egyébként vitathatatlan, még az évi háromszori megjelenés sem teszi elavulttá az ott megjelent írásokat, s ha ez a megállapítás «»rre a mozgékony rovatra érvényes, még inkább az lehet a tanulmány rovatra A Hazai Jegyzetek sokrétűsége elsősorban érdem, mert erősen közéleti, pontosabban művelődés- és művé szetpolitikai jellegű, aktuális | beavatkozó és értékelő, vas . szociográfikus. A láthatár eb ■ ben a vonatkozásban a leg . szélesebb körű, azzal a meg szorítással, hogy az egész «=> . ad lyányra jellemző műnélőáss i —művészeti irány szabja a? itt is az arányokat A sokíe 1 leségben ugyanis a képzőerrl ! vészeti, kulturális cikkek tmJ- . súlya érvényesül, s a Haza . jegyzetekről általában kria.v kult fogalomba tartozó sbo do gráfia kevésbé.
