Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 12. szám - Lőcsei Péter: Emlékek, dokumentumok (Beszélgetés dr. Palkó Istvánnal)

kult fogalombe tartozó szo­ciográfia kevésbé E A terjesztés zsákutcája Mivel hivatalosan nem fo­lyóirat, terjesztése is akado­zik. Időnként vaskos csoma­gok érkeznek a Vas megyei tanács vb. művelődésügyi osz­tályára a szomszédos megyék­ből : visszaküldik az el nem kelt példányok százait Ugyan­akkor leveleket is kapnak az ország minden részéből: kérik az Életünk rendszeres küldé­sét. A megnyugtató rendezés a kiadvány nagykorúsításától, vagyis attól függ, eljut-e a folyóirat szintre. Már most is indokolt lenne az évi öt­hat alkalommal való megje­lenés, természetesen kisebb terjedelemben. Fürgébb, fris­sebb s bizonyára közkedvel­tebb lenne, s megtalálná az utat az olvasóhoz. Amíg ki­advány marad, addig néhány lelkes irodalom barát, néhány intézmény, valamint a szer­kesztők és a szerzők szűk kö­rében forog az Életünk, vagyis zsákutcában. Bizonyára meg lehet találni a tágabb hori­zontra nyíló kiutat ebbői a zsákutcából is. Bertalan Lajos sí Kenj, rendkívül izgalmas, országos érdeklődésre számot- tartó elbeszélést, novellát nem közölt az Éietünk. Palkó Ist­ván szerkesztő véleménye sze­rint a mennyiségből futotta volna, de a minőséggel, a színvonallal sok gondja akad a szerkesztőségnek. Szépen megírt és zömében mai ihle­tésű novellát viszont gyakran olvashattunk a kiadványban. Három év alatt ki is alakult a széppróza törzsgárdája, eb­be — a teljesség igénye nél­kül — odasorolhatjuk a sop­roni Farkas Imrét, Molnár Józsefet, a győri Pozsgai Zol­tánt, Debreceni Imrét, a Nagy­kanizsán élő Morvay Gyulát. A négy megye mint szellemi hátország kicsinek bizonyult, ki kellett tágítani határait. így kerültek az Életünk von­zókörébe Szentiványi Kálmán, Bertha Bulcsú és mások. A lí­rai termés elevenebb, sokszí­nűbb, gazdagabb, s ha az itt élő költők közül e gazdagság kapcsán megemlíthetünk né­hányat. akkor elsősorban Cser­hát József. Káldi János és Kulcsár János nevét kell le­írnunk. A megyehatárokat azonban a líra vonatkozásá­ban is — nagyon helyesen —. átlépte a szerkesztés. Hasonló folyamat zajlott le a többi ro­illik, míg a címében is a mai- ságot hirdető kiadvány fő fel­adatául inkább az irodalom- történeti jelen. Vagyis éppen fordított arányokat vélünk esz­ményinek a tanulmányok ro­vatában. A felszabadulás óta eltelt két évtized irodalmi je­lenségeiről alig kapunk átfogó tanulmányt az Életünkben. A Juhász Ferenc költészetéről megjelent elemzés is csak a stílusra vonatkozott. Nem elég tágas tehát ez a szellemi horizont, nem annyira ko­runkra és az irodalmi áram­latokból kibontakozó jövőre, mint inkáb a múltra irányít­ja figyelmünket. S egyúttal arra készteti e tanulmányro- vat szerzőit, hogy erőfeszíté­seiket olyan területre irányít­sák. ahol a munka oroszlán- részét mások már elvégezték. Közben gazdátlan marad a mai próza, a mai dráma, a mai költészet hatalmas terü­lete. hogy csak néhányat em­lítsünk. Természetes lenne, hogy az országos folyóiratok­ban megjelent viták áram­körébe az Életünk is bekap­csolódjon. Igaz. hogy ritkán jelenik meg, újdonságízén, frisseségén nyomot hagy a hosszú átfutási idő, de ez nem adhat felmentést a nyilvánva­ló feladat vállalása alól. Le­ameiyueu-----imnuwiicic-----a«». e szmefuttatás, riport, megjegy­zés. rövid értékelés békésen megfér egymás mellett: kép­zőművészeti napló, felmérő cikk a művelődésügy valame­lyik területéről, útinapló, idő­szerű riport. E rovat frisse­sé ge egyébként vitathatatlan, még az évi háromszori megje­lenés sem teszi elavulttá az ott megjelent írásokat, s ha ez a megállapítás »rre a moz­gékony rovatra érvényes, még inkább az lehet a tanulmány rovatra. A Hazai Jegyzetek sokrétűsége elsősorban érdem, mert erősen közéleti, ponto­sabban művelődés- és művé­szetpolitikai jellegű, aktuális, beavatkozó és értékelő, vagy szociográfikus. A láthatár eb­ben a vonatkozásban a leg­szélesebb körű, azzal a meg­szorítással, hogy az egész ki­adványra jellemző művelődési —művészeti irány szabja meg itt is az arányokat. A sokfé­leségben ugyanis a képzőmű­vészeti, kulturális cikkek túl­súlya érvényesül, s a Hazai jegyzetekről általában kiala­pen Keves taxainato. ae it>— f éves korban ez a kevés is fcni. A Vasi Fiatalok em- fer: száma tudomásunk sze­li elfogyott, közelebbi fel- ögosításért forduljon a ESZ megyebizottsághoz. * A. István Kecskemét. Leg- írásai közül időszerű és «kos mondanivalója miatt Btl-es a Képek a Holdról cí- £ jöhet számításba. Műfor- báet ritkán közlünk, ík 1L M. O. M. F. Kőszeg. Vé­tea! nagymestere című rig- ■wkon sokat derültünk, no- i tartalmában itt-ott akad kevésbé derűs részlet . A következő sorok azon- «• egyértelműen humoros ■Rezásúak: „Feri bácsi, a Se copasz Kályha mellett só­it Tiraszt. Főzi nekünk a jó Mt Cfeak nem tesz bele rum ■■■Ét. Várjuk mi a mínusz Speí- Mert a kopasz teát •■eV’. Az egész vers közlé- t kelvett — ha nem okozunk ■íéöást — csupán a fenti Bauu e szorítkozunk, ík Szerkesztőségünk kéziratot tm küld vissza és nem őriz Várnai Vali: Sétálók.

Next

/
Thumbnails
Contents