Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 12. szám - Lőcsei Péter: Emlékek, dokumentumok (Beszélgetés dr. Palkó Istvánnal)
kult fogalombe tartozó szociográfia kevésbé E A terjesztés zsákutcája Mivel hivatalosan nem folyóirat, terjesztése is akadozik. Időnként vaskos csomagok érkeznek a Vas megyei tanács vb. művelődésügyi osztályára a szomszédos megyékből : visszaküldik az el nem kelt példányok százait Ugyanakkor leveleket is kapnak az ország minden részéből: kérik az Életünk rendszeres küldését. A megnyugtató rendezés a kiadvány nagykorúsításától, vagyis attól függ, eljut-e a folyóirat szintre. Már most is indokolt lenne az évi öthat alkalommal való megjelenés, természetesen kisebb terjedelemben. Fürgébb, frissebb s bizonyára közkedveltebb lenne, s megtalálná az utat az olvasóhoz. Amíg kiadvány marad, addig néhány lelkes irodalom barát, néhány intézmény, valamint a szerkesztők és a szerzők szűk körében forog az Életünk, vagyis zsákutcában. Bizonyára meg lehet találni a tágabb horizontra nyíló kiutat ebbői a zsákutcából is. Bertalan Lajos sí Kenj, rendkívül izgalmas, országos érdeklődésre számot- tartó elbeszélést, novellát nem közölt az Éietünk. Palkó István szerkesztő véleménye szerint a mennyiségből futotta volna, de a minőséggel, a színvonallal sok gondja akad a szerkesztőségnek. Szépen megírt és zömében mai ihletésű novellát viszont gyakran olvashattunk a kiadványban. Három év alatt ki is alakult a széppróza törzsgárdája, ebbe — a teljesség igénye nélkül — odasorolhatjuk a soproni Farkas Imrét, Molnár Józsefet, a győri Pozsgai Zoltánt, Debreceni Imrét, a Nagykanizsán élő Morvay Gyulát. A négy megye mint szellemi hátország kicsinek bizonyult, ki kellett tágítani határait. így kerültek az Életünk vonzókörébe Szentiványi Kálmán, Bertha Bulcsú és mások. A lírai termés elevenebb, sokszínűbb, gazdagabb, s ha az itt élő költők közül e gazdagság kapcsán megemlíthetünk néhányat. akkor elsősorban Cserhát József. Káldi János és Kulcsár János nevét kell leírnunk. A megyehatárokat azonban a líra vonatkozásában is — nagyon helyesen —. átlépte a szerkesztés. Hasonló folyamat zajlott le a többi roillik, míg a címében is a mai- ságot hirdető kiadvány fő feladatául inkább az irodalom- történeti jelen. Vagyis éppen fordított arányokat vélünk eszményinek a tanulmányok rovatában. A felszabadulás óta eltelt két évtized irodalmi jelenségeiről alig kapunk átfogó tanulmányt az Életünkben. A Juhász Ferenc költészetéről megjelent elemzés is csak a stílusra vonatkozott. Nem elég tágas tehát ez a szellemi horizont, nem annyira korunkra és az irodalmi áramlatokból kibontakozó jövőre, mint inkáb a múltra irányítja figyelmünket. S egyúttal arra készteti e tanulmányro- vat szerzőit, hogy erőfeszítéseiket olyan területre irányítsák. ahol a munka oroszlán- részét mások már elvégezték. Közben gazdátlan marad a mai próza, a mai dráma, a mai költészet hatalmas területe. hogy csak néhányat említsünk. Természetes lenne, hogy az országos folyóiratokban megjelent viták áramkörébe az Életünk is bekapcsolódjon. Igaz. hogy ritkán jelenik meg, újdonságízén, frisseségén nyomot hagy a hosszú átfutási idő, de ez nem adhat felmentést a nyilvánvaló feladat vállalása alól. Leameiyueu-----imnuwiicic-----a«». e szmefuttatás, riport, megjegyzés. rövid értékelés békésen megfér egymás mellett: képzőművészeti napló, felmérő cikk a művelődésügy valamelyik területéről, útinapló, időszerű riport. E rovat frissesé ge egyébként vitathatatlan, még az évi háromszori megjelenés sem teszi elavulttá az ott megjelent írásokat, s ha ez a megállapítás »rre a mozgékony rovatra érvényes, még inkább az lehet a tanulmány rovatra. A Hazai Jegyzetek sokrétűsége elsősorban érdem, mert erősen közéleti, pontosabban művelődés- és művészetpolitikai jellegű, aktuális, beavatkozó és értékelő, vagy szociográfikus. A láthatár ebben a vonatkozásban a legszélesebb körű, azzal a megszorítással, hogy az egész kiadványra jellemző művelődési —művészeti irány szabja meg itt is az arányokat. A sokféleségben ugyanis a képzőművészeti, kulturális cikkek túlsúlya érvényesül, s a Hazai jegyzetekről általában kialapen Keves taxainato. ae it>— f éves korban ez a kevés is fcni. A Vasi Fiatalok em- fer: száma tudomásunk szeli elfogyott, közelebbi fel- ögosításért forduljon a ESZ megyebizottsághoz. * A. István Kecskemét. Leg- írásai közül időszerű és «kos mondanivalója miatt Btl-es a Képek a Holdról cí- £ jöhet számításba. Műfor- báet ritkán közlünk, ík 1L M. O. M. F. Kőszeg. Vétea! nagymestere című rig- ■wkon sokat derültünk, no- i tartalmában itt-ott akad kevésbé derűs részlet . A következő sorok azon- «• egyértelműen humoros ■Rezásúak: „Feri bácsi, a Se copasz Kályha mellett sóit Tiraszt. Főzi nekünk a jó Mt Cfeak nem tesz bele rum ■■■Ét. Várjuk mi a mínusz Speí- Mert a kopasz teát •■eV’. Az egész vers közlé- t kelvett — ha nem okozunk ■íéöást — csupán a fenti Bauu e szorítkozunk, ík Szerkesztőségünk kéziratot tm küld vissza és nem őriz Várnai Vali: Sétálók.
