Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 8. szám - Vass Norbert: Másfél óra karnevál
VASS NORBERT Másfél óra karnevál A KONCERTTEREM MINT RITUÁLIS TÉR A KÉSŐ KÁDÁR-KORSZAKBAN „Eljött a nap, mikor felléptünk. [...] Romboltunk, törtünk zúztunk. [...] Letéptem mindent a falról. Olyan jó érzés volt, mikor letéphettem Koncz Zsuzsát, a Romár Lászlót, a Zalatnay Saroltát, a Hungáriát. Olyan jó volt! Hogy a mi zenénk kelljen, ne azoké az elöregedett, elhájasodott popzenészeké, akik már megszedték magukat. Csak a fiatalokat nem engedik érvényesülni!’' így hangzik egy képromboló punk-performer memoárja arról az estéről, amikor először ragadott mikrofont a kezébe. Az idézet rávilágít arra, hogy az emlékező - Francia, a Rottens zenekar frontembere - porondmesteri feladatai közül fontos helyen kezeli a beat-ikonoklaszmoszt, vagyis hogy mielőtt a zenetörténet nagy könyvébe írná bandája nevét, módszeresen távolítsa el onnan a közelmúlt bejegyzéseit. A punk frissessége, vadsága, illúziótlansága és dest- ruktivitása a hetvenes évek végén érkezett meg a kádári Magyarország koncerttermeibe. S noha hazánkban a hanglemezkiadás monolitikus szigora miatt az angolszász világgal ellentétben nem kecsegtetett slágerlista-forradalommal a műfaj megjelenése - ez amúgy távol is állt céljaitól - a púnknak kétségkívül döntő szerepe volt a koncerttér, valamint a könnyűzenei előadás hirtelen és radikális átalakításában. A punkkoncert ugyanis a diszkóklubok gépzenéjének személytelensége, illetve az egyre magasabbra épített színpadokról, az erősítők árnyékából zenélő idősödő, a rendszer által kanonizált, ezért egyre unalmasabbá váló beat-dalnokok fellépései helyett a személyesség, a közösség élményét kínálta a fiataloknak. A mámor, a harag, a kétségbeesés, az elhagyatottság és egymásra utaltság, a rombolás és elutasítás, illetve a barátság és szerelem közösségét. A warholi tizenöt perc hírnév mintájára egy punkkoncert jellemzésére a másfél óra karnevál kifejezés kínálkozik. A díszes, mindennapitól eltérő öltözék és hajviselet, a fojtó hangulatú mindennapokból való kitörést ígérő nyüzsgő sokaság és zaj, a profán időbe ékelődő karneváli, már-már szakrális idő, valamint a törvények odahagyása és feje tetejére állítása mind-mind a karneváli hagyományhoz kapcsolják, illetve különlegessé, ünnepivé, rituálissá teszik a koncerten való részvételt. A punk ugyanis nem pusztán attitűd. Az előadás a koncertteremben a zenészek és a közönség közös verítékéből megszülető egyszeri és megismételhetetlen produktum. „A rock and roll maga az akció: olyan történés, mely csak a saját pillanatában érvényes; mindenfajta dokumentáció csupán megismételhetetlenségének bizonyítéka. [...] A SPIONS minden egyes koncertet teljes értékű - egyedi - műalkotásnak tekint; ennyiben punk, ellentétben a rock-gyárak szakmunkásaival.”2 - olvassuk a Spions zenekar röpiratában, a Rock and roll című manifesztumban. A Spions 1978. január 15-i Anna Frank Emlékestje volt az első punk gesztus Magyarországon.3 Többet jelentett egy szimpla koncertnél. Osszművészeti happeninget, egy újfajta közelítés és gondolkodásmód színpadfoglalóját. Zene, dalszöveg, vetítés, és mozgásszínházi performansz zsúfolódott össze az Egyetemi Színpadon aznap este. A közönség elképedt tekintete, illetve 86
