Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 8. szám - Varga Virág: Hamupipőkéből (irodalmi) anya lesz

ka által ünnepelt könyve lett - vélhetően annak parabolaként való olvasata miatt és feltűnő az értékelések azonossága abban a tekintetben, hogy az írónő regénynyelvét, alakjait, témáját Szabó Dezső Az elsodort falu című regényével valamint Móricz parasztjaival hozzák összefüggésbe, néha az ún. másolás vádját sem kerülve el.16 Két, a szegedi tanyavilágot felidéző novelláskötetével (Ragyogó Kovács János, 1925, Atal a Tiszán, 1928) pedig végképp beírja magát az elismert írók sorába. Gulácsy Irén tehát, aki a professzionális irodalom művelését kényszerűségből vállalta föl, később, az 1920-as évektől kezdődően történelmi regényeivel az irodalom több tízezres példányszámmal rendelkező „matriarchája” lett, a tízezer példányban megjelenő Új Idők szerzője, ünnepelt, kitüntetett írónő, ha ezt a Nyugat szerzői nem is vették mindig tudomásul.

1 A következő kiadások lapszámaira utaltam: GULÁCSY Irén, Förgeteg, Singer és Wolfner, Budapest, 1936. Első kiadás: Minerva, 1925. (Pásztortűz-Könyvtár) Jelenkori kiadása:Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2009 (Aranyrög Könyvtár) GULÁCSY Irén, Hamueső, Madách-Szépirodalmi, Bratislava-Budapest, 1990 Első kiadás: Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1925

2 BENEDEK Elek, A Fekete vőlegények írójáról, Új Idők 1927/1., 48.

3 HEGEDŰS Nándor, Gulácsy Irén naplója, Vigilia 1965, 316.

4 így publikált a Tavasz, Magyar Szó, Pásztortűz, Genius, Brassói Lapok, Keleti Újság, Ellenzék, Napkelet, Magyar Kisebbség című lapokban.

5 Erdélyi Irodalmi Társaság (Kolozsvár), Kemény Zsigmond Társaság (Marosvásárhely), Ady Társaság (Arad), Dugonics Társaság (Szeged), Ráskai Lea Társaság (Budapest - katolikus írónők társasága), a Szigligeti Társaság (Nagyvárad), Petőfi Társaság.

6 A „nők” és „a család” ügye pályájának későbbi szakaszában is jelen van. A magyar család című munkájában (1942) az ebben az időszakban keletkezett szociális és családvédelmi eredményekkel vet számot. Lásd GULÁCSY Irén, A magyar család, Szeged városi nyomda és könyvkiadói részvénytársaság, 1942

7 KÉKY Lajos, Pásztortűz-Könyvtár, Protestáns Szemle 1926/5., 326-328.

8 LÁNG Gusztáv, Kivándorló irodalomról, KOM-PRESS-Korunk, Kolozsvár, 1998, 92. A következő kiadások lapszámaira utaltam a szövegben: GULÁCSY Irén, Förgeteg, Signer és Wolfner, Budapest, 1936. GULÁCSY Irén, Hamueső, Madách-Szépirodalmi, Bratislava-Budapest, 1990

9 E. Ann KAPLAN, Motherhood and Representation. The Mother in Popular Culture and Melodrama, (1992), Routledge, New York, 2004, 76-77.

10 RÓNAY Mária [r. m.], A valóra vált jóslat. Gulácsy Irén a Förgetegről beszél. Magyar Hírlap 1936. május 31, 22.

11 Simon de BEAUVOIRE (1949), A második nem, ford. GÖRÖG Lívia-SOMLÓ Vera, Budapest, Gondolat, 1971,223-224.

12 Lásd GULÁCSY Irén, Tömörkény István (1866-1917) = TÖMÖRKÉNY István, Gerendás szoba, Singer és Wolfner, 1943, 3-23., Uő„ Tömörkény szobra előtt, Különlenyomat a Délvidéki Szemle 1943. évi 7. számából, Szeged, 1943.

13 HEGEDŰS Nándor, Gulácsy Irén naplója, Vigilia 1965, 317.

14 RASS Károly, A mi regényirodalmunk, Erdélyi Múzeum 1936, 253.

15 GÖRÖMBEI András, Az erdélyi magyar irodalom magyarságtudatának elemei = Irodalom és nemzeti önsmeret. Nap Kiadó, Budapest, 2003, 10, 13, 45-51.

16 SCHÖPFLIN Aladár,/? Gulácsy Irén: Hamueső, Nyugat 1925/19., 172-174.

85