Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7. szám - Éhmann Gábor: Katona és pap

A letartóztatás után folyamatosan, 1961. május végéig hallgatják ki Tabódyt, általában heti két kihallgatást rendeznek, a kihallgatás vezetője Könczöl István rendőrfőhadnagy volt. A kihallgatásokon a házkutatáson megtalált bizonyítékokat, a lehallgatásokon szerzett információkat és az ügynökök jelentéseit használják fel. Könczöl Tabódyt az előzményekről, az illegális papképzésről, a szervezésről kérdezte. A kihallgatásokon Tabódy elismerte a kispapok tanulmányainak, vizsgáztatásainak szervezését. A pénz megszerzéséről annyit vallott, hogy a híveitől kapta adományként. A vallomásaiban megvédte Endreyt és Shvoyt is.

Tabódy tagadta, hogy a papok tanítása és pappá szenteltetése illegális lenne, és ezzel államellenes bűntényt követett volna el, de annyit azért elárult, hogy sem a püspöki kar, sem az AEH engedélyét nem kérte a tevékenységhez.™ Tabódy szerint ugyanis a pápa áldását adta a tevékenységére, valamint a püspöknek joga van szentelni, ha Rómával nem tudja a kapcsolatot felvenni.71 A papi békemozgalom bomlasztása is célja volt, mivel az egyházi hierarchia kiépítésére is történtek intézkedések, tervben volt püspökszentelés is (Zadravetz idős kora tette volna ezt szükségessé), de szentelésre a letartóztatás miatt már nem került sor. Tabódy összegyűjtötte a békemozgalomhoz tartozók névsorát egy füzetbe, amit a házkutatásnál lefoglaltak.72 Ezek egy része Tabódy szerint erkölcstelen életet élt, más részük pedig ügynöki tevékenységet látott el. A békemozgalmat az egyházzal szemben állónak tekintették.73 Tabódy megnevez ebben a füzetben több személyt is ügynökként, akikről ezt mára már a kutatások bizonyították.

Az információszerzés kiegészítésére és a vallomás elérésére az állambiztonság felhasználta a fogdaügynök munkáját is. „Kopogó János”-t a Gyűjtőfogházból74 hozták át Tabódy mellé, és február 6-tól foglalkoztatták egészen június 29-ig. Később erről ekképpen emlékezik vissza: „Testi ráhatás nem volt, de lelki annál inkább. Beraktak mellém a fogdába egy letartóztatottat, akin keresztül úgy befolyásoltak, hogy ha nem vallók, belőnek a Dunába, vagy eltüntetnek. Amit elhittem, volt egy olyan pillanat, amikor jöttek korán reggel, hogy lépjek ki, azt hittem visznek kivégezni, de nem oda vittek, hanem kihallgatni.m

Megbízott zárkatársában, többször elmondta azt neki, hogy szeremé, ha a vizsgálat végéig vele maradna.76 Az ügynök rendszeresen beszámolt Tabódy testi és fizikai megpróbáltatásairól, jelentette, hogy az esti kihallgatások ingerük, sokszor egész éjjel nem alszik,'7 napról napra idegesebb, sőt már az ajtónyitásra is rezzen, állandóan sétál a zárkában.78 „Kopogó János” felhívta arra is a figyelmet jelentéseiben, hogy Tabódyt mikor nem szabad pihenni hagyni. Leírta azt is, hogy véleménye szerint májusban, a kihallgatás végén rövid határidőt kellene neki adni a vallomás megtételére, és a hátrányokat is meg kell említeni, ha nem tesz részletes vallomást (beszélő elvonása, levélírás, magánzárka stb.).79

Zárkatársa feljegyezte, hogy Tabódy megemlítette neki egy alkalommal azt is, hogy már csak az ima tartja benne a lelket. (Ténylegesen napi 2-3 órát imádkozott a börtönben.)80 „Kopogó János” sokszor biztatta, hogy nem érdemes tagadni, főleg azt, amit mástól is tudhatnak, mert mégis sokat enyhít még a részben beismerő vallomás is.81 Azt sugallta neki, hogy nem helyes, hogy húzza az időt, mert saját magát teszi nevetségessé, hogy olyan dolgot, amit a bíróság hitelesnek lát, még mindig tagad. Mondogatta neki, hogy ezért a tettéért mindenki meg fogja vetni, azt látják majd az emberek, hogy ki akar bújni a felelősség alól, az egészet a társa83