Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7. szám - Éhmann Gábor: Katona és pap

ira akarja kenni. Társain úgyis csak az ő vallomása segíthetne, addig ugyanis biztosan börtönben lesz, amíg nem vall.

Tabódyt azonban ez sem tudta befolyásolni, mert ezekre az érvekre azt mondta, nem hisz a fogvatartóinak, nem hiszi, hogy kevesebbet kapna a beismerő vallomással.82 „Kopogó Jánosnak” elmondta azt is, hogy szerinte áruló volt a kispapok között, mert olyan információkat tud a rendőrség, amit csak kispapjai előtt mondott el, a padlásán szerinte beépített mikrofonok, lehallgatókészülékek voltak. Mivel sejtette, hogy figyelik, ezért megvizsgálta, nincs-e valami beépítve a lakásba.83

Tudta, hogy a magnószalagot nem állíthatják tanúnak, félt azonban, hogy a kispapjai vallanak. Egyik alkalommal Könczöl rendőrfőhadnagy azzal próbálta megtörni, hogy azt mondta neki: az egyházi vezetők azért vádolják egymást, hogy miért kellett egy ilyen huszárkapitányból lett pappal szövetkezni, haragszanak rá, hogy ennyi kellemetlenséget okozott nekik. Szenvtelenül ajánlotta, „rántsa be” püspökeit.

Tabódy azonban csak arról vallott, ami bizonyítva volt előtte. Azt mondogatta, hogy ő kicsi „főnöknek” egyszerű papként, ezért kellett volna neki „behúznia” a püspököket és a nunciust.84 Könczöl még azzal is próbálkozott, hogy megúszhatja az egészet egy könnyű büntetéssel vagy felmentéssel. Azzal is kecsegtette, hogy püspököt csinálhatnak belőle, ha vallomást tesz.85

Máskor azzal fenyegették a fogdaügynökön keresztül, hogy elmegyógyintézetbe viszik vagy felakasztják. „Kopogó” el próbálta vele hitetni, hogy Sátoraljaújhelyre viszik, és ott 3-4 hónap múlva megzavarodik, ezért tanácsolta neki, hogy ki kell dolgoznia olyan vallomást, hogy a kötéltől és a bolondokházától megszabaduljon. Ezzel a társain is segíthetne, valamint a büntetési idejére és a bánásmódra is kihatna.86

A külföldi kapcsolat felderítésében egy újabb ügynök beszervezése segített. „Aspiráns” Shvoy Lajos irodaigazgatója és titkára volt. Segítségével később többek között a püspöki palotába is beszerelték a lehallgatókészüléket és titkos házkutatást tartottak.87 „Aspiráns” feladatul kapta az állambiztonságtól, hogy Tabódy letartóztatása után megkeresse Kargnét és társait. Az ügynök sikeresen végre is hajtotta feladatát, mégpedig úgy, hogy azt mondta nekik: Tabódy megbízásából dolgozik. Kargné és Klimkóné is hitt neki, akik további üzeneteket küldtek külföldre a bebörtönzött papok megsegítése érdekében.88

Tabódy végig tagadta a francia, valamint az olasz követséggel, és az arisztokrata hölgyismerőseivel való kapcsolatot. Könczöl ezt a témát letartóztatása után több mint két hónappal kérdezte tőle,89 igaz, a későbbi kihallgatások szinte csak ezek köré csoportosultak. Amikor már társai bevallották, hogy volt kapcsolata a budapesti francia követséggel, akkor azt vallotta, hogy ezek a kapcsolatok nem léteznek, ő találta ki, hogy az egyház vezetőivel és a kispapokkal elhitesse, hogy a Vatikán támogatta a kizárt kispapok felszentelésének ügyét. A pénzösszegeket pedig adakozásból kapta, és azért vallotta a vatikáni pénzforrást, hogy az általa kitalált „külföldi kapcsolat” fennállását ezzel is alátámassza.90

A tárgyalásra 1961. június 15-én került sor a Fővárosi Bíróságon. A tanács elnöke Bimbó István, az ülnökök Kovács Ernő és Schnirer Ferenc voltak. Az ügyész Kelemen Géza volt.91 Tabódy a vád elhangzása után kijelentette: nem érzi magát bűnösnek. A hűtlenséget, állítása szerint, nem követte el, a szervezkedést pedig nem tekintette bűncselekménynek. Tabódy szerint ugyanis mindennemű pappá84