Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7. szám - Éhmann Gábor: Katona és pap

házakat. A forradalom és a szabadságharc leverése utáni megtorlásból a szemina- risták sem maradtak ki. 1957 májusában kezdődtek a letartóztatások, amikor is egy csoport papot és papnövendéket letartóztattak, köztük Tabódyt is, május 17-én.29 A kihallgatásokat Kéri Ferenc, majd Gyarmati Pál vezette, akiket a kórházlátogatások megszervezése, a gyűléseken való részvétel, a röplapok terjesztése, a volt fogolytársakkal való találkozás, a Mindszentyvel való rövid találkozás, és a november 3-án előkészített AÉH épület elleni akció érdekelt.30 A kihallgatások és a nyomozás közepette megjelent Magyarország című lapban Mindszenty papjai a nép ellen cikkében kiemeli Tabódy szerepét, mint az „egykori hivatásos ludovikás tisztet”, aki jó barátságban van Mindszentyvel és prímási parancsra kellett beköltöznie az Miami Egyházügyi Hivatal székházába.31

A vádiratban, amit a Fővárosi Főügyészség nevében 1957. szeptember 9-re állított össze Götz János fővárosi ügyész és Molnár János ügyész, az AEH kifosztásával kapcsolatban megtalálható, hogy Tabódy 1956. november 3-án kapta azt a feladatot, hogy 10 kispapot költöztessen be az épületbe. A vacsoránál kijelölt 10 kispapot és megállapodtak, hogy feltűzött reverendában fognak menni, de másnap az ismert események miatt az „expedícióra” nem került sor.32 A házkutatásnál talált röplappal azért nem volt Tabódy szerint problémája, mert a jegyzőkönyvben kijavította a dosszié szót33 csomagra, így el tudta velük hitetni, hogy azt nem nyitotta ki.34 A bírósági tárgyaláson december 13-án úgy védekezett, hogy Mindszentyhez csak azért ment fel, mert gyerekkorában ismerte, a feladatot pedig igyekezett elhúzni.35 Végül a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló mozgalom előkészítésének bűntette miatt 7 hónapi büntetést kapott, amit már az ítéletkihirdetésig leült.36 Tabódy ezután visszament a szemináriumba, majd 1958. június 13-án Székesfehérváron pappá szentelte Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspök.

1958 májusában kellett volna elmenniük az első békegyűlésre, az Opus Pacis rendezvényére a szeminaristáknak, hogy demonstrálják az állam és az egyház jó viszonyát, ahol Radó Polikárp a Szovjetunióban való utazásáról tartott előadást, de itt énekkari szereplést és versszavalást is követeltek tőlük. Erre a kispapok nem voltak hajlandóak. A büntetés három kispap eltávolítása lett volna, de az egységes kiállás megvédte őket.37 Endrey az illetékes megyés püspök visszavonatta a rektor intézkedését a kizárásról. A következő tanév további feszültséggel folytatódott.

A következő tanév elején Tabódyt kinevezték főduktorrá, ami egyfajta összeköttető szerep az elöljáróság és a kispapság között. A kispapok között akkorra már óriási tekintélye volt. Egyrészt idősebb volt náluk legalább 15 évvel, valamint óriási életismerettel rendelkezett (háborús tapasztalatok, internálótáborok stb). Egykori társai elbeszélései szerint mesélt nekik a börtönélményeiről, pl., hogy mi történik ott a besúgókkal: „elesik” és a földszintig gurul.38

1958 őszén újabb gyűlést hívtak össze, ekkor az országgyűlési választások előkészítése lett volna a program, de arra is nagyon kevesen mentek el. A másik probléma pedig az volt, hogy a kiközösített békepapok számára kellett volna asszisztenciát vállalniuk, amire nem voltak hajlandók. November 25-én ezért hívta be az AEH Tabódyt egyeztető beszélgetésre, a megállapodás szerint évfolyamonként három ember képviselte a kispapokat és elöljáróikat. Ezen Miklós Imre nekiesett a szeminaristáknak, hogy nem tűrik el az ellenséges véleményt. 1959 január79