Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7. szám - Éhmann Gábor: Katona és pap

jában ismét gyűlést szerveztek, Beresztóczy Miklós lett volna a szónok, a növen­dékeket az elöljárók és néhány püspök is biztatta a részvételre. A január 23-i gyűlésre összesen hárman mentek el.39 Az események vezetését az állambiztonság, informátorai révén, Tabódyban találta meg, aki a szervező tevékenységben járt elöl, hiszen köré csoportosultak a hozzá képest fiatal kispapok, akik vezetőjüknek ismerték el.40 Valamint azt is meg­említik, hogy Tabódyra sokkal jobban hallgattak, mint a Központi Szeminárium egész hivatalos vezetőségére.41 Tabódy visszaemlékezése szerint a szokásos esti főduktori tájékoztatásán elmondta, hogy az ÁÉH szándéka, hogy megosszák a kis- papságot. Két megoldást tartott jónak: vagy mindenki elmegy, vagy egyikük sem megy el. Azt tanácsolta a többieknek, imádkozzanak a kápolnában és mindenki vonuljon vissza csendben. Másnap három kispap kivételével senki se ment el a gyűlésre.42 Néhány nap múlva megszületett a válasz az engedetlenségre, kizártak 14 kispapot, köztük Tabódyt. A többiek tiltakoztak a kizárások miatt, és nagy részük nem írta alá a kizártakat elítélő nyilatkozatot, ezért őket is elbocsátották. A szeminárium szinte teljesen kiürült.43 Tabódy elbocsátása után a Közlekedési Múzeumban dolgozott portörlőként, egyik régi rab társa segítségével került oda dolgozni. A kispapok a szemináriumból való kilépés után szétszéledtek, a vidékiek hazautaztak. Tabódy felszentelt papként a Váci utcai Angolkisasszonyok templomában misézett reggelente, ahol az apá­cáktól rendszeres pénzt kapott a kispapok segítségére. A szervezés 1959 nyarán kezdődött, amikor a budakeszi erdőben tartottak találkozót a kizártak. A kirúgott kispapokat csoportokba szervezte évfolyamonként, és mindenhol vezetőt válasz­tottak. A szervezésben Rédly Elemér segítette Tabódy munkáját. Általában idő­sebb, már felszentelt társuk lett az évfolyamok vezetője (Rédly Elemér, Nagy Imre, Schimmer József és Liptay György), akik egymás lakásán találkoztak. Tabódy a növendékeknek vizsgát is szervezett, hogy el ne veszítsék korábbi évei­ket, várva a szemináriumba való visszatérést. A vizsgáztatók Mócsy Imre, Petruch Antal, Liptay György és Bálint József voltak. Ok jó hírű tanárok voltak és volt befolyásuk a püspökökre a vizsga elfogadása céljából. A kispapoknak kettesével munkahelyet szerzett, valamint anyagilag is támogatta őket az első fizetésükig. A pénzt hívek adományaiból, de nagyobbrészt külföldről kapták. A külföldi kapcsolatot Tabódy arisztokrata származású hölgy ismerősei biztosították. A leg­fontosabb segítő Karg Györgyné (Pireth Bihain Erzsébet) volt, akinek családját még katonakorából ismerte Tabódy, aki 1959 nyarán kapcsolatba lépett a francia követ feleségével, Paul Boncourné-vel, aki az olasz követ feleségével, Franconé segítségével kapcsolatba került a bécsi pápai nunciuson keresztül a Vatikánnal. A követség közvetítésével pénz érkezett, Tabódy pedig részletes jelentéseket írt a kispapok szervezéséről, helyzetéről. Karg Györgyné barátnője, Cséry Miklósné (Vay Janka) segítségével az olasz követségen keresztül is kijuttattak 4-5 levelet, illetve kaptak adományokat. Az olasz követ elhelyezése után Klimkó Dezsőné (Andrássy Ilona) segítségével, aki­nek rokona volt a budapesti francia nagykövet felesége, újra a francia követségen keresztül juttattak ki jelentéseket. A hölgyek fordították le a leveleket, és az érke­ző pénzt átadták Tabódynak, aki pedig felhasználta a szeminárium működéséhez, összesen kb. 130 000 forint érkezett így.44 Még Lövenstein hercegtől (Adenauer barát­80

Next

/
Thumbnails
Contents