Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Badacsonyi T. Örs: Tíz néző és a furcsa igazságok
BADACSONYI T.ÖRS Tíz néző és a furcsa igazságok BESZÉLGETÉS HALMY GYÖRGGYEL Mi a fontosabb egy film esetében? A változatos eszközökkel elért magas nézőszám, vagy egy szűk kánon értékítélete? Vagy valami egészen más? Míg a hivatalos magyar filmgyártásban gyakran a legrosszabb kombinációk jöttek létre az elmúlt két évtized során, Halmy György filmrendező évtizedeken át forgatott, és forgat ma is Lükő Gábor, Schmidt Éva és Pápai Istvánná Páhi Emma életművéről, vagyis a magyar hagyomány jelentős csomópontjairól. H. Gy.: A hagyomány lényege az ősök tisztelete és az örökség. Szépen megünnepeltük Szent István királyt, Szent Lászlót. Rákóczit már kevésbé szépen, mert ő már közelebb van az időben. Ezer év előtti hagyományról mindenki szeret gondolkodni. Ha távoli, nagyon régi az ős és az örökség, mindent lehet mondani, nincsen közvetlen szál, nincs híd, és a lelkiismeretet el lehet altatni. B.T.O: Miért menekülnek sokan közös hagyományainktól? H.Gy: Mert először nem találják önmagukat, nem tudják, hogy nekik ebben a kulturális időszakban, történelmi periódusban mi a dolguk. Szeretnek minél távolabbra kötődni, mert ott nincs közvetlen kapocs. „Olvasgathatok róla, de napi dolgom nincs vele, csak szép filozofálgatás. Nincs feladatom, kötelességem.” Pedig a jelent, és a köztünk élő nagy öregeket föl is kell vállalni. Nem csak az időben távoli kulturális örökségünk van, hanem mindennapi feladataink is. Ilyen örökség például Schmidt Éva életműve, amelyről bölcsészkörökben elmondják, hogy nagyszerű, de nem tanítják, és nem is tesznek erőfeszítést az utóbbi érdekében. B. T. O.: Azzal a felvetéssel egyetért, hogy úgy kellene elkezdeni a történelmi oktatást, hogy először a lakóhely történetét kell megismerni, majd innen lehet tovább lépni? H. Gy.: A legfontosabb, hogy mindenkinek legyen egy tanítója. Igazi tanító. Olyan, akit elfogad, aki valóban tud neki nyújtani valamit, és aki a saját életében és mindennapjaiban is tud célt és feladatot adni a következő generációnak. Nem Japánban, Amerikában, hanem itt Magyarországon. B. T. 0.: A mester-tanítvány viszony egyik érdekes kérdése - látva régebbi filmjeinek stáblistáját - hogy sokan az ön köpönyegéből bújtak elő, és ma már ismertebbek, mint ön. H. Gy.: A tanító soha nem egy dolgot akar átadni, hanem a lényét hozza. Nem az információ mennyisége a lényeges. A tanító elhelyez egy-két információt, de ez Halmy György 1992-óta többször forgatott Nyugat-Szibériában, ebből eddig öt film készült, melyeknek szakértője, konzultánsa Schmidt Éva néprajzkutató volt Halmy ezenkívül Keleten és Dél-Amerikában, az udmurtoknál, a baskíroknál, a karéliai finneknél, valamint Venezuelában is kutatott a hagyományok után. Az isten tenyerén című filmje az esztendőköri Kárpát-medencei szokásokról szóló filmsorozat Eddig öt része készült el. Ő rendezte A sivatagi nemzedék című játékfilmet és a Táltos-játék című tévéfilmet valamint a Tranzitváró című tánc-játékfilmet Lükő Gábor néprajzkutatóról kétszer 60 perces filmet forgatott Az utolsó előtti, 2006-ban készült filmje A Nomád címet kapta. Az Utazás a Túlsó világba című sorozata Schmidt Éva életét munkáját a néprajzkutató által a rendezőre bízott szellemi hagyatékát mutatja be. 66
