Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7. szám - Kulin Ferenc: A magyar-német kapcsolatok a rendszerváltozás folyamatában
az ún. antidemokratikus elemek között tartottak nyilván, anyagilag is támogatta családját. Nickelsburg ennek ellenére nem volt elégedett életkörülményeivel. Szomszédjainak kijelentette, ha nem tud annyit keresni, hogy kényelmesen meg tudjon élni, akkor otthagyja munkahelyét. A „felszabadulás” után MKP-tag lett, de 1950-ben ismeretlen okból kizárták az MDP-ből. Vallomásából tudjuk, hogy kizárásának évétől 1956 augusztusáig az AVH alkalmazásában állt. Valószínűsíthető a titkos tagsága is az MDP-ben, mivel kihallgatójának tett vallomásában 1952-re tette párttagságát. 1950 után mindinkább észrevehetőbb volt nála az elégedetlenség. Amikor szomszédjai megkérdezték, miért változtatja ilyen gyakran munkahelyét, mindig arra hivatkozott, hogy sehol nem találja meg számítását. Sokszor beszélt arról, hogy a munkások megélhetése nagyon rossz Magyarországon és ezért nem ért egyet a párt- és kormány- határozatokkal.2 Az 1956-os forradalom és szabadságharc, ahogy annyi más emberét, Nickelsburg életét is végleg megváltoztatta. A forradalom október 23-tól 29-ig tartó időszakában meglehetősen keveset tudunk róla.3 Szinte biztos, hogy nem vett részt tüntetésen, és amikor tehette, igyekezett megjelenni a munkahelyén. A kezdeti passzivitás magyarázatát a családja iránt érzett felelősségérzetében és a kommunista rendszerhez való kötődésében találhatjuk. A kormány felhívására azonnal csatlakozott a Baross tériekhez és a nemzetőrség megalakításától kezdve részt vett a csoport irányításában. Számos vallomásban olvashatjuk, hogy igyekezett visszafogni az indulatokat. Nagyon határozott, de emberséges parancsnok volt. Csoportjában már a kezdetektől igyekezett érvényesíteni a nemzetőrség elveit. A közbiztonság helyreállítása céljából járőrszolgálatot szervezett. Saját vallomásaiból tudjuk, hogy a járőrszolgálat megszervezésekor megtiltotta nemzetőreinek, hogy házakba bemenjenek. Parancsba adta a lopások és a lincselések megakadályozását. A Baross térre bevitt ávósok közül többet szabadon engedett. A közbiztonság biztosítása mellett a csoportban propagandatevékenységet is végeztek. A hírhedtté tett Köztársaság téri ostrommal kapcsolatban az a vád fogalmazódott meg a Baross tériekkel kapcsolatban, hogy a Corvin köziekkel összefogva, szervezetten támadták meg a pártházat. Ezt a véleményt tükrözi a kommunista Hollós Ervin4 és Lajtai Vera ismert könyvében, de a rendszerváltás óta más is megfogalmazta ezt a vádat. A kutatások során sikerült bizonyítani, hogy ez a vád koncepciós jellegű és a Baross tér szervezetten nem vett részt az ostromban, ugyanakkor több, később a Baross térhez csatlakozott fegyveres igen. Az ostromot követő nap a Baross térhez csatlakoztatott Keleti pályaudvaron szerveződött fegyveresek, élükön Timus Lajossal, részt vettek az ostromban. Pásztor Géza, a parancsnokhelyettes Pásztor Sándor bátyja, késői visszaemlékezésében a Garai téri csoportot említette hasonló szerepben a környékbeli csoportok közül. Nickelsburg parancsára a délután kivonuló Baross téri fegyveresek őrséget adtak a pártházhoz és a későbbi föld alatti fúrásokat is ők biztosították. Nickelsburg adhatott utasítást a 69
