Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7. szám - Kulin Ferenc: A magyar-német kapcsolatok a rendszerváltozás folyamatában
pártházban található javak Péterfy Sándor utcai kórházba szállítására is azzal a céllal, hogy ott megőrizzék azokat. (Ez sikeres is volt, mert az események után ezeket a javakat visszaszállították a pártközpontba.) Nickelsburg eredményes szervezőtevékenységét és elismertségét bizonyítja, hogy november 1-jén a Forradalmi Karhatalmi Bizottság’ Operatív Bizottságának tagja lett. November 3-án a Deák téri rendőrségen tartott megbeszélésen az emelvényen foglalt helyet, többek között Király Béla és Kopácsi Sándor társaságában. A Baross téri nemzetőrséget 1956. november 1-jét követően, katonai tanácsadók segítségével, katonai szervezeti forma szerint szervezték át. November 2-án a parancsnokok, Nickelsburg vezetésével szemlét tartottak, ahol a Baross téri nemzetőr-zászlóalj századok és szakaszok szerint sorakozott fel. Nickelsburg kapcsolatait felhasználva gondoskodott egysége felfegyverzéséről és ruházattal, élelemmel történő ellátásáról. Az élelmezés biztosítása érdekében a közeli Péterfy Sándor utcai kórházzal is kapcsolatot teremtettek. Nickelsburg László politikai nézeteiről sajnos nagyon kevés forrás áll rendelkezésünkre. A nemzetőrség parancsnokaként eltöltött idő, az új tapasztalatok befolyásolhatták korábbi politikai nézeteinek újragondolásában. Egy volt államvédelmis ’elvtárs’ feljegyzése alapján készült kivonat ezt írja: „szervezett kapcsolatunk volt többek között a Baross téri csoporttal.[...]A csoport vezetője Nickelsburg László 30-35 év körüli fiatalember volt. Határozott kiállású, erélyes parancsnok volt. Politikai nézeteit tekintve rendkívül jobboldali beállítottságról tett tanúbizonyságot. Ismertette a saját maga által összeállított követeléseket, amelyet egységével is elfogadtatott. Visszaemlékezésem szerint a lényege a következő'volt: a Nagy-féle kormányt nem ismeri el. Követeli az összes felkelő' egységek parancsnoki tanácsát létrehozni. Javasolta, hogy egy ilyen értekezletet hívjunk össze a Sportcsarnokba. ”6 A Nagy Imrével történt szembefordulás egyenes következménye lehetett a nemzetőrségen belüli változásoknak. Ennek köszönhető, hogy Nickelsburg nézeteit számos nemzetőr osztotta. Ugyanakkor: Nickelsburg Lászlót rendkívül jobboldali beállítottságú személynek tartani erős túlzás. A második szovjet intervenció napján, 1956. november 4-én reggel a nemzetőrség felsorakozott a Baross téren, majd rövid beszédek után a tér különböző épületeiben lőállásokat foglaltak el. Amikor a szovjet harckocsik megérkeztek a térre, az ott felállított ágyút egy ismeretlen személy - néhány vallomás szerint egy civil - elsütötte, mire az egyik szovjet harckocsi szétlőtte az ágyút. Nickelsburg a beálló rövid csöndben - saját vallomása szerint - kísérletet tett arra, hogy megakadályozza az öngyilkos harcot és üvöltve parancsot adott, hogy ne lőjenek, de a téren elfoglalt állásokból tüzet nyitottak a tankokra. Nickelsburg látta, hogy a harc reménytelen, ezért lemondott a parancsnokságról, harcoló alakulatát otthagyta, és csoportja néhány tagjával a pincében vágott résen keresztül a Péterfy Sándor utcai kórházba vonult vissza. A Baross téren kifejtett ellenállást - a tér rossz stratégiai adottságai miatt - a szovjetek még aznap felszámolták. A nemzetőrség a harcok következtében felbomlott, azonban kisebb fegyveres csoportok a környék arra alkalmas helyein, mint a Divatcsarnok, a Landler Jenő utcai munkásszálló, a 70
