Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 1. szám - Szelestei N. László: Berzsenyi Dániel Fohászkodása
új énekeskönyvek versei. Példaként a kedd reggeli éneket közöljük, amelyet nótajelzés nélkül, imádságként adott ki Kis a Lelki áldozatok imádságokban és énekekben (Sopron, 1812) című kötetében. A vers nemcsak tematikájában, hanem megoldásaiban, szerkezetében is hasonlít Berzsenyi Fohászkodásához. Kis János verseinek kiadásakor Kazinczy Ferenc minden vallásos verset mellőzött.” 1846-ban Schedel (Toldy) Ferenc már „Kisnek vallásos költeményei közöl” néhányat (az alább közöltét is) felvett annak összegyűjtött versei közé.40 További kutatást igényel annak eldöntése, hogy mi a kapcsolat a két vers között. Kedden reggel Isten, ki elrejted a’ tsillagok’ nyájját, ’S napoddal újonnan kezdeted pályáját, Te kit fél mind a’ föld mind az egek’ ege, ’S magasztal angyalok’ ’s emberek’ serege, Végheteden lélek, kit idő ’s hely nem zár, Örök, mindenható, meggyőzhetetlen vár, Olly böltseség ’s szentség, mellynek nintsen mása, Tiszta jóság, minden áldások’ forrása; Ha te parantsolod, álomban pihennek Az élők, ’s ha intesz, viszont felserkennek, ’S fél halálból, az ész’ örök tsudájára, Megújúlt erővel kelnek a’ munkára. A’ természet télen szomorú sírjában Fekszik ’s alszik fejér halotti ruhában, ’S tavasszal új fényben tündöklik szépsége, ’S szemet, szívet, lelket bájol ditsősége. Az éj égig érő ködhegyeket tsinál, A’ nap elolvasztja őket súgárinál, ’S a’ gyászos setétség’ formádan zavarja Szép fény ’s rend lesz, mihelytt hatalmad akarja. Mennyei szent Atya, ki ne bízzék benned, Ha olly könnyű olly sok ’s nagy tsudákat tenned, Kit tsüggesszenek-el élte ínségei, Ha olly sokak erőd s hűséged jelei! A’ sok ezer tsillag, éj’ setétségében, A’ hajnal, innepi pompás köntösében, A’ napnak vidító ’s újító világa - Mind ez jóvoltodnak szólló bizonysága. Még akkor is, mikor fák, füvek gyászolnak, Jégeső ’s mennykő hull, hegyek leomolnak, A’ természet, ámbár úgy látszik mostoha, Vigasztalást ’s reményt nyújtni nem szün soha. Oh hát hiv gyermekként támaszkodom te rád, Atyám, kinek keze tsak jókat adhat ’s ád, Te rád, ki ámbár itt hívtál vándorlásra Híven szeretsz, ’s jutni nem hagyhatsz romlásra. 60
