Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7. szám - Gál József: "Szeretnék a világosság része lenni"
3 GÁL I Ó Z S E F „Szeretnék a világosság része lenni" TALÁLKOZÁSOK LESENYEI MÁRTA ZSENNYEI SZOBRÁSZMŰVÉSSZEL ,gí szobroknak is van teremtéstörténetük. Egyazon kéz teremti, egyazon szellem formázza, Lesenyei Márta szobrász képessége és intellektusa. A centrumból kimozdíthatatlan alkotó, szigorú ítélete, igényessége, igazmondása, következetessége érvényesül a műben. Az emberi test és lélek ismerete szabja a törvényt. A szigorú konstrukció pontosan meghatározott, akár a középkori katedrálisokban. A titokzatos derengés elrejti a tartópillérek szerkezetét, oszlopait, így a szoboifelület izgalmas játéka engedi megfeszühii a formát. A szobrász titka így rejtve marad eló'ttünk... Lebilincsel minket a portrék fekete, távolba látó tekintete. Mintha évezredeken keresztül önmagunkkal néznénk szembe. A szobrok által létrehozott térbe mintegy belemetsz a kontúrszobor képe. Ha tetszik, képzeletben pótolhatjuk a szobrász által tudatosan nem megjelenített formát. 0 nem segít, de késztet bennünket... Lesenyei Márta a test és lélek szobrásza. Hite erős, tiszta. Munkássága szolgálat egy belső parancsra. ” Tóth Emőke A fővárosiként született Lesenyei Márta fél évszázada már Vas megyei falusi „lány” lett. Élete és tevékenysége ezer szállal köti az apró vasi faluhoz és a megyéhez. Alkotásai viszont országszerte jelzik munkásságát. Csak a megyében közel 40 köztéri szobor, emléktábla hirdeti művészetét. Beszélgetésünk során többször is elmondta, nagyon hálás Zennyének, Vas megyének, hogy őt és családját befogadta. Számára Zsennye testesíti meg a Tamási Áron-i gondolatot „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Otthona Zsennye lett. Örül minden gyarapodásnak: „Boldog vagyok - mondta mert ebben a kis faluban, ami teljesen elöregedett, hála isten, az utóbbi öt évben 5 kisfiú született. Öt kicsi huszár!” Igyekszik is az itt kapott szeretetet a maga lehetőségeivel, eszközeivel viszonozni. Pályája sikeresen indult. A fővárosi díszkút-pályázaton II. díjat (1955) nyert. 1967- ben az I. Országos Kisplasztikái Biennálén II. díjjal, 1972-ben Miskolcon nagydíjjal ismerték el munkásságát. Fiatalon, 1956-ban már Munkácsy-díjat, 1976-ban érdemes művész címet kapott. Munkásságáról Kratochwill Mimi írt kismonográfiát 1984-ben. 13
