Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Szelestei N. László: Berzsenyi Dániel Fohászkodása

kodtam. [...] Míg egymáshoz közel laktunk, alig múlt el egy hét, melyben együtt nem voltunk...” Azt is elmondja, hogy könyveket ajánlott neki, egyebek között egy-két német költőt.“

Kis János azt tanúsítja, hogy Berzsenyi az istentiszteletekre eljárt, s gyakori beszélgetéseik egyik tárgya a költészet volt. Minden bizonnyal az evangélikus éne- keskönyv-csere is szóba került. Berzsenyi Fohászkodást ban nincs a keresztény Isten-fogalommal nem egyeztethető gondolat, a nyelvi megfogalmazás hasonlít a Keresztény új énekeskönyv „Az Istenről és annak tulajdonságairól” szóló fejezet frazeológiájához. Például a 75. számú ének 1-3. strófája így szól:57

1. Isten, vallom létedet,

Imádom Felségedet,

Roppant alkotványid Elő bizonyságid.

2. A’ menny’ kék boltozatja,

Földünk’ szép ábrázatja,

A’ tengernek’ vizei Mind kezed’ remekjei.

3. Nap’ ’s hóid’ rendes világa,

Ragyogványok’ soksága,

Az Ég’ dörgő szózatja Nagyságodat mutatja.

Ugyanezen kötetben a teremtésről szóló, 96. ének első két strófája:58

1. Nagy Isten, ha hűségedet,

Melly éltemet dajkálja,

’S erődet ’s böltsességedet Józan elmém visgálja:

A ’bámulás miatt szókat Ditséretedre méltókat Nem lel szivem, nem lel szám.

2. Kezed’ tsudájit mutatja Minden valamit látok;

Az ég’ pompás boltozatja Ezt mondja: tsudáljátok Azt, a’ ki a’ Nap’ fényjével ’S a’ tsillagok’ seregével Engem’ felékesített.

A nem liturgikus használatra szánt verseiben Kis János is jóval gyakrabban használt személyes hangot. Lelki áldozatok imádságokban és énekekben című, először 1812-ben közzétett kötetében például a himnuszok hagyományos hangjához a reggeli és esti énekek közelebb állnak, mint az ekkortájt kiadott 1805. és 1811. évi

59